Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

136 Magánjogi Döntvénytár. nács véleménye igen valószínűnek tartja, hogy az 1899 november 19-én szenvedett sérülés a régebbi sérülés okozta lappangó és eltokosodott agytályog sorsát a sérült szempontjából nem előnyösen befolyásolta, a tályognak terjedését lobosodás keltése által elősegítette, s igy a halálos kimenetel időpontját siettette. Igen valószínűnek véleményezte azt is. hogy az 1899 november 19-iki sérülés és N. I. elhunyta közt az ok és okozati összefüggés a fent jelzett módon fenforog. Jóllehet e vélemény további kijelentései szerint a november hó 19-iki sérülés egymagában nem is volt halálos természetű, mert annak bekövetkeztét az előzőleg fenforgó agytályog idézte elő, mindazáltal ez a körülmény egyedül a büntetőjogi elbírálásnál szolgálhat az alperesek javára, hogy a súlyosabb minősítéstől és megtorlás alól szabaduljanak; ellenben a polgári utoni kártérítési felelősség alól alperest tel nem mentheti, mert a bizonyítékokból mégis csak az állapithaló meg, hogy N. I.-nak nemcsak további munkaképtelensége, keresetképességének tetemesen korlátolt volta következett be alperesek károsító cselekménye által, hanem az végeredményében is közvetlen arra is befolyt, hogy N. I. a tett után 6 hó múlva elhalt, ez által a felperes kiskorúak életfentartójukat elveszítvén, kétségtelenül károsodtak az alperesek jogtalan cselekménye által. Tekintve már most, hogy a büntető bíróságoknak az a jogi döntése, hogy felperesek kártérítési igényeit azon alapon utasították el, mert az alperesek cselekménye s a haláleset közt az okozati összefüggést büntetőjogi szempontból ítélve megállapítani nem tudták, és mert N. I. a sértőivel 30 K ban a cselekmény után néhány hétre kiegyezett, ez a bírói döntés az egyidejűleg polgári perutra utasított felpereseket nem zárhatja el attól, hogy kárukat annak közvetett okozóitól ezen az utón követelhessék és pedig annál inkább, mert N. I. életének korábbi megszűntét kétségtelenül alperesek idézték elő, és mert a 30 K kiegyezési öszszeg a kártérítés mérvének a megállapításánál vehető esetleg: figyelembe. Ezek alapján alperesek kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. (1907 szeptember 18. 1738/907. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja és az. elsőbiróság ítéletét hagyja helyben indokaiból és azért is: mert a bűnvádi perrendtartást szabályozó 1896 : XXXIII. tcz. 491. §-a értelmében a sértett a jogerős büntető ítéletben foglalt megállapításon túlmenő vagy elutasított magánjogi igényével a polgári bírósághoz fordulhat, amely az igény felett önállóan határoz. A büntető bíróság jogerős ítélete tehát a polgári bíróságra nézve a kir. Curia állandó joggyakorlata szerint is, csakis a bűnösség