Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
434 Magánjogi Dón t vénytá r. 79. A büntetőbíróság jogerős ítélete a polgári bíróságra nézve csakis a bűnösség kérdésében lehet irányadó; ellenben nem korlátozza a polgári bíróságot annak megállapításában, vájjon a büntető perben vádlottaknak jogellenes cselekvése a magánjog szabályai szerint kártérítésre kötelez-e vagy sem ? A polgári bíróság valamely bűncselekményből kifolyóan akkor is megállapíthatja a büntetőbíróság által jogerősen tetteseknek kimondott személyeknek kártérítési kötelezettségét, ha a büntetőbíróság a sértett fél halála s a tettesek büntetendő cselekménye közt oki összefüggést nem találván, nem állapította meg az elitélt tetteseknek kártérítési kötelességét az elhalt sértettnek ama hozzátartozóival szemben, akiket a törvény értelmében eltartani köteles volt. (Ouria 1908 január 23. 7608/907. sz. a. II. p. i.) A miskolczi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A m—i törvényszék, mint büntetőbíróság ítéletével polgári perre utasított felperes azt adta elő, hogy a büntető ítélet szerint alperesek bűnösöknek mondatván ki a néhai N. I. sérelmére elköveteti súlyos testi sértésben, ennek folyományaként kártérítési kötelezettséggel tartoznak, s ez alapon 3000 K kárösszeg iránt támasztott keresetet. A büntető per adatai szerint alperesek 1899 november 19-én N. I. testét szándékosan és együttesen bántalmazva, rajta 8 napon tul, de 20 napon alul gyógyuló testi sértést okoztak, s ezért el is ítéltettek, továbbá kétségtelen az is, hogy alperesek N. I.-val ezen sérelmeztetéséből eredő kártérítési igényére nézve ki is egyeztek. Felperes keresetének jogalapjául azt is előadta, hogy férje N. I. a fenti sérelmezés következtében el is halt, amit azonban alperesek tagadtak. S minthogy lény ugyan, hogy N. I. az alperesek által történt bántalmaztatása után egészségét többé vissza nem merte,