Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

130 Magánjogi Döntvénytár. továbbá, hogy az idézett 82. §. a végrendeletek Írásbeli vagy szóbeli alakját kivánta-e meghonosítani. Az európai államok törvényhozásai legnagyobb része a pandekta jog után indul; a közjegyző előtt alkotott végrendeletet szóbeli végrendeletnek tekinti s judikalurájuk nem tartja a közjegyző által felvett végrendelet érvényességéhez elegendőnek a tanuknak (vagy a másik közjegyzőnek) a végrendelet felolvasásánál, helybenhagyásánál és aláírásánál való jelenlétét, hanem semmiség súlya alatt követeli, hogy a végrendelkező végakaratát teljtartalmilag adja elő a tanuk (vagy a másik közjegyző) jelenlétében, minek megtörténtével foglalhatja csak azt a közjegyző irásba (jegyzőkönyv). Hogy ily szabályozásnál a végakarat szóbeli előadása az ügymenet nélkülözhetetlen kiegészítő része, kétséget nem szenved. De a közjegyző által felvett végrendeletnek ily szabályozása a közjegyzőkről szóló hazai törvényünkben, jelesül az 1874 : XXXV. tcz. idézett 82. §-a rendelkezésében fel nem ismerhető (ellenkezőleg. Kern Tivadar örökjési jog 409. és köv. I. és Rupp: Közj. tv. magy. 132. és 133. 1.). ' E §. szövegéből nem állapitható meg, hogy a törvényhozás a szóbeli közvégrendelet alakját kívánta volna törvénybe iktatni, az idézett §. a) pontjában használt ((személyes kijelentés)) kifejezés minden közelebbi meghatározás hiányában nem jogosít fel arra a föltevésre, hogy a törvény a végakarat teljtartalmának szóbeli előadását a végrendelet megalkotásának lényeges alkateleméül kívánta tekinteni, mert benne az élőszónak az irásba foglalással (jegyzőkönyvbe mondás) megkívánt szerves kapcsolata nem jut kifejezésre, mint ez több külföldi állam törvényhozásában minden kétséget kizárólag történik, az okirat, melyet a közjegyző az idézett 82. §-a értelmében felvesz, nem különböztethető meg alakilag sem bármily más közjegyzői okirattól, csak igy érthető, hogy az ily végrendelet, amennyiben mint közokirat alaki kellékek hiányából érvénytelen, mint magánvégrendelet esetleg érvényes lehet, ha ennek alaki kellékeivel el van látva, mi szóbeli végrendeleteknél nem volna lehetséges. Az idézett 82. §. a) pontjában a suly a ((személyes)) szón fekszik. A végakaratot tartalmazó irott lap személyes átadása a közjegyzőnek oly kijelentett czélzattal, hogy azt megfelelő szövegezéssel közokiratba foglalja, teljesen megfelel a ((végakarat személyes kijelentése» követelményének, bár ez az eljárás teljesen nélkülözné a szóbeli végrendelet alaki kellékeit. Minthogy ezek szerint az idézett 82. §. rendelkezéseiben a szóbeli végrendeletre czélzó akarat fel nem ismerhető és semmi kényszerítő jogi ok vagy gyakorlati szükség nem követeli a tör-