Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 129 7(i. (A kir. Curia 80. sz. teljes-ülési döntvénye polgári ügyekben.) Megfelel-e a közjegyző által felveit végrendelet az 1874 : XXXV. tcz. 82. §. b) pontjában előirt érvényességi kelléknek akkor is, ha a másik közjegyző vagy két tanú csak az irásba foglalt végrendelet felolvasásánál, tartalmának a végrendelkező részéről történt jóváhagyásánál és aláírásánál van jelen ? (A 129/P. 1886., 5588/P. 1890., 8282/P. 1892., 8825/P. 1895.. 5034/P. 1897., 1698/P. 1901., 2669/P. 1901. és 10,849/P. 1906. számokhoz.) Határozat: A kir. közjegyzőkről szóló 1874-: XXXV. tcz. 82. §-a b) pontjában előirt érvényességi kelléknek megfelel a közjegyző által felvett végrendelet akkor is, ha másik közjegyző vagy két tanú csak az irásba foglalt végrendelet felolvasásánál, tartalmának a végrendelkező részéről történt jóváhagyásánál és aláírásánál van jelen. Indokok: Az 1874 : XXXV. tcz. 82. §-a szerint «a közjegyző által felveendő végrendeletek tekintetében a közjegyzői okiratokra előszabott kellékeken felül szükséges, hogy: a) a végrendelkező személyesen jelentse ki akaratát a közjegyző előtt, b) az ügymenet egész folyama alatt két tanú vagy egy másik közjegyző folyton jelen legyen». E törvényszöveg valódi értelmének megállapítása elsősorban az ügymenet fogalmának meghatározását teszi szükségessé, mert csak igy lesz kideríthető, hogy melyek azok a jogügyleti cselekmények, amelyeknél a végrendelet megalkotásakor a tanuknak vagy egy másik közjegyzőnek jelen kell lenniök. Az ügymenet alatt itt azoknak a lényeges cselekményeknek összességét kell érteni, melyeket a törvény, mint a jogügylet létesítéséhez szükségeseket megkíván. Ebből következik, hogy az ügymenet szűkebb vagy tágabb tartalmát az alaki kellékeknek az a mértéke szabja meg, melyet a törvény a végrendeletek minőségéhez képest érvényességük szempontjából előír s minthogy e tekintetben az Írásbeli és szóbeli végrendelet közti különbség döntő fontosságú, vizsgálni kell Magánjogi Döntvénytár. II. 9