Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Mayánjogi Döntvénytár. 117 (Budapesti kir. tábla 1907 május 1. I. G. 390/8. 1906 sz.) A pestvidéki kir. törvényszók mint felebbezési bíróság: Az elsőbiróság ítéletét részben és akként változtatja meg. hogy a marasztalás tőkeössszegét 692 K-ra leszállítja, és ezt az össze­get meghaladó kereseti követelésükkel telpereseket elutasítja. indokok: Az elsőbiróság Ítélete ellen alperes felebbezett és az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítá­sát, felpereseknek a per és felebbezési költségekben való marasz­talását kérte. Felperesek az elsőbiróság ítéletének helybenhagyását kérték. Felperesek a felebbezési tárgyaláson kijelentették, hogy az ő szőllőjükkel szomszédos alperesi gyártelep feltöltetett és a töltés részben felperesek szöllőjén emeltetik fel, ez a töltés fel­peresek szőllőjén a szakértők egybehangzó véleménye szerint 120 szőllőtőke helyét foglalja el ; emialt a foglalás miatt fel­peresek azonban kártérítést sem a keresetben, sem a per folya­mán nem követeltek. Felperesek a perben csak azon az alapon követelnek kár­térítést, mert az alperes gyárhelyiségeinek építésekor az építési anyagot szállító fuvarosok az ő szomszédos szöllőjükön a kocsik­kal átjárlak és a szöllőtőkék egy részét a kocsikkal és a lovak­kal elpusztították. Felperesek ezt a kárt a szakértőjük véleménye alapján 650 letaposott szőllőtőke miatt 1300 K-ra és a letaposott tőkék egy évi elmaradt termése miatt 80 K-ra telték, de a sommás eljárás igénybevehetése végett 1000 K-án felüli kárkövetelésüktől elállottak. A peres felek között az nem vitás és ezért tényként állapí­totta meg a kir. törvényszék, hogy 3z alperes gyártelepe a fel­peresek szöllőjének szomszédságában van és hogy 1905. év folyamán alperes gyártelepén a gyári helyiségeket felépíttette. M. H. tanú vallomása alapján a kir. törvényszék valónak fogadta el és tényként állapította meg, hogy az alperes gyár­telepén az épületek felépítését Sz. A. vállalta el, és az építést mint vállalkozó, teljesítette is. Alperes ezzel kapcsolatban hivatkozott az 1906 Sp. I. 38/5. számú tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt és Sz. A. által kiállított levélre, amely szerint Sz. A. az építkezéseknél netán előforduló balesetekből támadó következményekért a szavatosságot magára vállalta. Ennek alapján alperes azt vitatta, hogy a fuvarosok által netán okozott károkért nem ő, hanem Sz. A. felelős. Alperesnek ezt a jogi álláspontját a kir. törvényszék a magáévá nem lette, mert az építtető az építési munkák által a szomszédos telken okozott károkért szomszédjának személyesen felelős, miután az ő érdekében a más kárával végzett munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom