Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

116 Magánjogi Döntvénytár. adatván, marasztalásnak csak akkor lehetne helye, ha a felperesnek minden járandósága birói megállapítást nyervén, az előlegnek és a felperes kezéhez befolyt összegeknek felperes összesjárandóságából való levonása után az tűnnék ki, hogy a felperesnek követelése maradt, másodsorban és esetleg az egész előleget a jelen perrel érvényesített ügyvédi dijakra és kiadásokra kívánja beszámíttatni. Felperes mindkettőt ellenzi azon alapon, hogy jogában áll a kapott előleget költségeinek és dijainak birói utón még nem érvényesített részére feutaitani. A kir. tábla az első kifogást találván alaposnak, a marasztalás kérdésében a határozat hozatalát mellőzendőnek találta. A kir. Curia azonban ugy találta, hogy ha az ügyvéd határozatlan számú több ügyre egy összegben kapott előleget, és dijés költségkövetelése némely ügyben akár magánegyezség, akár birói határozat folytán világos (liquid) követeléssé vált, akkor a félnek jogában áll az adott előlegnek az üg)véd világos, mint terhesebb követelésébe való beszámítását követelni s annak nem világos részét hagyni fedezetlenül. Jelen perben már most, felperes most érvényesített díj- és költségkövetelésének nagysága jogerejüleg meg lévén állapítva, hátra van még annak megállapítása, mily összegre rúgott a felperesnek adott előleg s a kezéhez befolyt más pénz, s ezek egybevetése alapján dönteni afelett, van-e még a jelen perben megállapított összeg és mily része fedezetlenül, s hogy tartozik e ennélfogva és mennyit tartozik alperes a felperesnek ezekre még fizetni. Minthogy pedig felperes a marasztalás kérdésének jelen perben való végleges elintézéséhez ragaszkodik és ehhez annyiban, amennyiben világos követelése kielégítettnek nem tekintendő, joga van, a rendelkező rész szerint kellett határozni. 66. Ha az építtető az építkezési munkák elvégzését szerződésileg vállalkozóra bízza, s így vállalkozási szerződés létesül, ez esetben a munkaadó a munka teljesítésével kapcsolatban harmadik személyeknek okozott károkért csak annyiban felelős, amennyiben őt a vállalkozó megválasztásában gondatlanság terheli, vagy amennyiben a károsító cselekmény a munka teljesítésével szükségszerűen összefügg.