Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. XI Lap vagy anélkül adta voltéi annak korábbi tulajdonosa, a bizonyítás eredmenyétől függő ténykérdéssé teszi _ 281 15. Az operettéhez megzenésítés végett a zeneszerzőnek átengedett szöveg azok közé tartozik, amely legalább megzenésített részei tekintetében egyenesen erre a czélra készüli és csakis a zeneszerzésre bír jelentősegei, s így az 1884. évi XVI. tcz. 48. §-ának ama rendelkezése alá esik, hogj ily szövegek a zenekisérettel együtt csak a szövegszerzőnek beleegyezésével nyomtathatók ki. Erre a beleegyezésre nézve azonban az idézeti vélelmet állapit meg arra az esetre, ha a szöveg fentartás nélkül a zeneszerzőnek felhasználás végett átengedtetett. A bizonyítás általános szabályai szerint a fentartást mindig az tartozik bizonyítani, aki arra hivatkozik _ .._ ._. _ .. „ _ „ 15 16. A fényképészeti arezképet illetően az 1884 : XVI. tcz. által védett utánképzési jog, ugyané törvény 72. §-a szerint kizárólag a megrendelőt illeti. Az idézett törvény 71. s-aba ütköző szerzői jog bitorlását követi el a fényképész, ki oly harmadik személy megrendelésére, ki az eredeti megrendelő kepének egyik példányát felmutatta, a felvételről uj fényképeket készített és azokat a harmadik személynek kiadta. Megállapittatott a fényképész gondatlansága (id. t. 19. §.), mert az utánrendelő harmadik személyt a megrendelőtől nyert megbízás igazolására fel nem hívta, sem a megbízásra nézve hozzá kérdést nem intézett _~ 17 89. Valamely zenemű jogosulatlanul történt nyilvános előadása eszközöltetőjének csak az tekinthető, akinek kifejezett akaratából vagy hallgatólagos beleegyezésével történt a jogosulatlan előadás .._ 154 1 ix. Ha a zeneszerző ismeretlen és ennélfogva beleegyezése meg nem szerezhető, a szöveges zenemű előadásához a szöveg szerzőjének a beleegyezése szükséges. —Az 1884: XVI. tcz. 57. §-ának helyes értelmezése szerint kártérítés csak akkor követelhető, ha igazolva lett az, hogy a bitorlással a szerzőnek valóban kár okoztatott. (A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ 260 [49. Az 1884: XVI. tcz. 53. §-a a jogosult fordítót csak az ellen védi, hogy az ő fordítása beleegyezése nélkül nyilvánosan előadassék, de sem ez a sem az a körülmény, hogy az 54. §. a szerzői jog bitorlásának ciryik esetéi külön megjelöli, nem alkot kivételt a 49. §-ban lefektetett az alól a főszabály alól, melynek értelmében színmüvek a szerző beleegyezése nélkül elő nem adhatók. — A vevő a bejegyzett czégü nyilvános üzletben a/, annak körébe eső árukat vagy jogosítványokat jóhiszeműen veheti s jogosan vélelmezheti, hogy a czég annak eladására jogosult. Aki tehát a szinmü előadási jogát egy zene és színházi müveket kiadó czégtől veszi meg, nem kövei el gondatlanságot, ha nem kutatja tovább, hogy e czeg az előadási jogot csakugyan megszerezte-e ? 262 Kötelmi jog. Sz erz ődés képes s ég. 18. Az 1877: XX. tcz. 20. g-ának, különösen e törvényszakasz utolsó bekezdésének helyes értelmezése szerint, a kiskorú örökségről még a gyámhatóság jóváhagyásával sem mondhat le hatályosan, meri, az ilyen jogfeladáshoz teljes szerződőképesség szükséges, amelynek hiányát