Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

MI Tartalommulatő, sem a kiskorú törvénye? képviselőjének, sem a gyámhatóságnak jóvá­hagyó hozzájárulása nem pótolja. Ezért a kiskorúnak az a jogügylete, amelylyel 1000 K ellenében az őt anyja jogán nagyanyja és nagyatyja után megillető örökségéről, tehát törvényes osztályrészéről is lemondott és amelylyel egy időben összes örökségi igényeit nagyatyja második feleségére átruházta, jogilag hatálytalan, annak ellenére, hogy atyja, mint az akkor még kiskorú fiának törvényes képviselője, ehhez a lemondáshoz és átruházáshoz a nyilatkozatra vezetett Írásbeli bele­egyezéssel kifejezetten hozzájárult. Áz ellenértékül kapott összeg vissza nem adása nem tekinthető utólagos jóváhagyásnak _ - ~~ 24 20. Az 1878: XX. tcz. 3. §-a értelmében a kiskorúak saját keresményük felett szabadon rendelkezhetnek, mihez képest keresményük szerzése tárgyában rendszerint szerződést is köthetnek és ezt a szerződést keresményükre terjedhető hatálylyal kötbér kikötésével is megerősít­hetik - „ _ _ _ „ „ _ 28 186.1. Az 1877: XX. fez. 3. §-ában a kiskorúnak keresménye fölött biz­tosított rendelkezési jog értelme csak az, hogy a kiskorú keresményét >aját belátása szerint akár természetben, akár továbbadás utján fel- és elhasználhatja, tehát jogügyleteket is érvényesen teljesíthet, és ily telje­sítés utólag kiskorúsága okából meg nem támadható ; a hitelben való vásárlás azonban a keresmény felhasználásának nem tekinthető. —• II. A kiskorúak ügyletei joghatályosak, ha szükségleteik fedezése czéljából köttetnek. De a szükségletek meghatározása szempontjából döntő az az életmód, mely a kiskorú koránál, társadalmi állásánál és vagyoni viszonyainál fogva indokoltnak mutatkozik .„ „ 335 187. A kiskorú áltaí, habár keresményéből vett sorsjegyre esett nyeremény nem eredménye a kiskorú munkájának vagy szolgálatának, a véletlen szerencse utján nyert ilyen vagyon felett tehát a kiskorút az 1877 : XX. tcz. 3. §-a alapján a rendelkezési jog nem illeti _ 337 56. Az elmegyengeség magában \é\e — ellentétben az elmebetegséggel —• nem zárja ki az akaratelhatározást s így nem teszi feltétlenül cselekvés­képtelenné az elmegyengeségben szenvedőt, hanem a gyengeelméjü csak abban az esetben válik korlátolt cselekvőképessé, ha az 1877: XX. tcz. 28. §. b) pontja alapján gondnokság alá van helyezve; az elmegyen­geség miatt való gondnokság alá helyezés hatálya azonban nem érinti a gondnokság alá helyezést megelőzően kötött jogügylet érvényességét. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) „ 97 Szerződés alakja. 110. Ha a felek jogviszonyukat okiratba foglalt szerződéssel szabályozzák, a jogviszony megállapításánál az okirat tartalma az irányadó. Szóbeli nyilatkozatok, a melyek az okiratba foglalt szerződés létesítése közben, azzal egyidejűleg vagy azt megelőzőleg tétettek, de az okiratba foglalt szerződéses nyilatkozatoktól eltérők, sőt az okirat tartalmával ellen­keznek, jogi hatálylyal nem birnak. Ezeknek csak akkor van jogi jelen­tőségük, ha az okiratban foglalt szerződés tartalma hézagos, homályos és a szóbeli kijelentések a valódi akarat felismerésére és megállapítására alkalmas adatokul használhatók fel „ .,. „ _ _ 192 loő. Terjedelmesebb birtokra vonatkozó, hosszabb tartamú haszonbéri szer­ződések kötésénél, ha a felek az ügyletnek írásba leendő foglalásában egyeztek meg. a felek szándékául rendszerint az fogadandó el, hogy a szerződés csakis annak irásba foglalásával és aláírásával vétessék nrirkötöttnek .._ 977

Next

/
Oldalképek
Tartalom