Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

x Tartalomniutató. Lap szemben fennálló követelése erejéig a zálogjog előjegyzésének esetleg bekebelezésének van helye ' ~~ ~~ ~~ — - — — '— Hitbizomány. 87. Az ártérbirlokosok állal évenkint fizetendő hozzájárulás a vizszab. társaság érdekeltsége terhére felvett kölcsönnek kamata és tőketörlesztése. Amennyiben tehát az ártérterületbe hitbizományi vagyon is tartozik, az arra eső kölcsönrészletnek megfelelő kamatot és tőketörlesztést a hitbizományi vagyon jövedelméből a hitbizománvnak az idő szerint való haszonélvezője, vagyis a mindenkori hitbizományi birtokos tartozik viselni 150 Dologi teher. Kegyúri lerhelc. Úrbéri jogviszonyok. 26. Oly törvényes rendelkezés, mely a társkegyurak egyetemleges kötelezettségét megállapítaná, nem létezik. Az ingatlannal összekötött kegyúri kötelezettség dologi teher lévén, az unni ilyen az illető ingatlanokat s illetve azoknak mindenkori tulajdonosait nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül is feltétlenül terheli s ennélfogva annak telekkönyvi biztosítására szükség nincs. De a kegyúri kötelezettségből folyó, esetenként felmerülhető tehernek összegszerű mennyisége előre meghatározható nem lévén : az határozatlanságánál fogva a telekkönyvi rendtartás 64. §-a értelmében sem bekebelezésnek, sem előjegyzésnek tárgya nem is lehet. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) — ... 36 43. A kegyúri teher dologi minőségénél fogva telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelvén az ingatlant, annak telekkönyvi bejegyzésére az egyház jogának biztosítására szükség nincs. (A Curia V. tanácsának elvi jelentőségű határozatai _ _ 72 136. Magában véve az, hogj a kántortanító! járandóság az úrbéri és zsellértelkek száma szerint vettetett ki, nem bizonyítja, hogy az dologi teher volna, hanem felperesnek azt kell kimutatni, hogy szerződés vagy más jogalkotó tény folytán a kérdéses járandóság az úrbéres és zsellértelkeken nyugvó dologi teher minőségét vette fel. linnek kimutatása nélkül a/ csak személyes kötelezettséget képez és csak azokat terheli, akik az illető egyház kötelékéhez tartoznak 242 50. A három bánsági vármegyében az úrbéri külsőség megszerzésével az annak megfelelő legelőjutalék is megszerzettnek tekintendő, hacsak határozotlan ki nem köttetett, hogy a külsőség eladója a legelőjutalékot el nem idegenili. hanem magának megtartja. A volt temesi bánság területén kifejlődött joggyakorlat és a tagositási ügyekben követendő kincstári ügyészségi utasítás IV. fejezetében foglaltak szerint az ugyanazon területen érvényes 1780. évi urbárium értelmében a beltelkek után legelő javaslatba nem hozható és ki nem osztható. (A Guria VIII. tanácsának dvi jelentőségű határozatai _ „. .„. 83 135. A külön jószágtestként telekkönyvileg ki nem tüntetett, úrbéri birtok után kiosztott legelőületőség jogi természetével biró ingatlan az úrbéri birtok tartozékának tekintetik... _ _ .._ _ ._ _ 241 158. Az 1*71: l.lll. iez. :»<;. §-a által az úrbéri telekhez tartozó erdő-, nádas- és legelőilletőségnek külön elidegenítése azoknak külön telekkönyvezése előtt eltiltva nincsen s ezen szakasznak ide vonatkozó rendelkezése csak annyit jelent, hogy az ilyen jogügylet a külön telekkönyvezés megtörténte előtt telekkönyvileg nem foganatosítható. Az idézett törvényhely nem zárja ki azt a jogi lehelőseget, hogy a vevők az úrbéri belsőségeket erdő- és legelőilletőség nélkül szerezték volt meg, hanem azt a kérdést, vájjon a belsőségeket ilven illelménvnyel