Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
9i Magánjogi Döntvénytár. bélésétől megfosztotla, az özvegy a megajándékozott lemenőtől egy gyermeki'ész haszonélvezetének átengedését kövelelheti s ebben a jogában őt az örökhagyó által tett ajándékozás semmi módon nem korlátozhatja annyival kevésbbé, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. és 8. §-ában foglalt intézkedések csak az olt meghatározót személyek törvényes osztályrészére vonatkozik és a második nő özvegyi jogára alkalmazást nem nyerhetnek. ¥ ¥ = Régebbi gyakorlat szerint az özvegy az ajándékozást az özvegyi jog haszonélvezet érvényesítése végett nincs jogosítva megtámadni. Dlár. uj. f XXI. 18. Ujabban a birói gyakorlat megadja a megtámadás jogát az özvegynek. Dtár III. f. IX. 38 . — Ha az örökhagyó, halála előtt egész vagyonát holtig való tartás kikötése mellett átruházta, ez visszteher nélküli vagyonátruházásnak, azaz ajándékozásnak tekintendő, miért is a megajándékozott örökösöket az ajándékba kapott vagyon erejéig az özvegyi jog terheli. Dtár III. f. XXIII. 12. — Ha a férj vagyonát még életében elajándékozta, az özvegy nem az átruházott ingatlan haszonélvezetét, hanem az elhalt férj társadalmi és vagyoni állásának megfelelő lakáshoz és tartáshoz szükséges összeg megfizetését követelheti. Dtár IV. f. I. 31. (Nem második feleség.) — Özvegyi jog iránti igény, amennyiben a férj után kielégítési alapul szolgáló vagyon nem maradt, a férj által történt ajándékozás esetén az ajándékba kapott vagyon erejéig a megajándékozottat szintén terheli. (A Curia VII. polg. tanácsának elvi jelentőségű határozata:) Magánjogi Dtár I. 200. — Az özvegyi jogot a férj végrendeletileg sem zárhatja ki, habár törvényesen el nem választott neje tőle különválva él Dtár r. f. XI. 49. Az özvegy megtámadhatja a végrendeletet, ha az abban biztositott özvegyi tartás társadalmi állásának és a hátrahagyott vagyonnak meg nem felel, Dtár III. f. XXI. 101., III. f. XXVII. 25., de ha elfogadta a végrendeletet, melyben a hagyaték egy részére örökösül neveztetett, utóbb nem alapithat jogokat arra, hogy az örökségkép rendelt vagyon nem elegendő megélhetésére. Dtár III. f. XXIV. 59.. III. f. XXV. 54. — Az özvegyi jog és köteles rész viszonvára nézve lásd Dtár r. f. XXV. 13., uj f. IX. 123., uj f. XXVIII. 312; III. f." XVI. 88., III. f. XXV. 56. 54. A városi polgárok özvegyeire a volt jobbágyok özvegyeinek özvegyi tartásáról szóló 1840 : VIII. tcz. 18. §-a nem alkalmazható s ennélfogva eme §. alapján az örökhagyó első házasságából származott gyermekek mostoha anyjuk özvegyi jogának egy gyermek részre való megszorítását sikeresen nem követelhetik; hanem azon általános jogszabálynál fogva, hogy a leszármazó örökösök az örökhagyó özvegyének özvegyi jogát társadalmi állásának megfelelő lakásra és tartásra megszoríthatják, joguk