Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

7S Magánjogi Döntvénytár. visszaható hatálylyal visszautasíthassa, és az ipso jure átszállott vagyon s illetőleg annak reá eső része csak akkor lesz az örökös tényleg megszerzett végrehajtás alá vonható vagyonúvá, ha az örökséget vissza nem utasítja, s igy az alperes nyilatkozatának megtörténtével ajándékozási szerződésnek tárgya sem létezett, — továbbá arra figyelemmel, hogy az ajándékozási szerződés fogalma ajándékozó és megajándékozott szerződő két felet feltételez, amely lényeges követelmény — tekintve, hogy másod — hatodrendü alperesek részéről a jelzett kijelentésre semminemű nyilatkozat nem történt — itt fenn nem forog, az elsőrendű és másrészt a másod—hatodrendü alperesek közt szerződést és különösen ajándékozási szerződést nem létesített ; mert ezekhez képest elsőrendű alperes a kérdésben forgó egyoldalú kijelentésének jogi következménye csak abban áll, hogy a hagyaték, a hagyatéki bíróság által az elsőrendű alperesre minden tekintet nélkül és nem elsőrendű alperes jogán, hanem törvényen alapuló saját öröklési joguk alapján volt másod—hatodrendü alpereseknek átadható ; és mert a kifejtetteknél fogva másod—hatodrendü alperesek elsőrendű alperes által megajándékozottaknak nem tekinthetők. * * = Ellenkező: Az adósnak nem áll jogában harmadik személy hátrányára örökjogáról lemondani, midőn azon személy korábban, a reá háramlandó öröksedre zálogjogot nyeri. Dlár uj f. II. 40. A kötelesrészre jogosítottnak hitelezői a köteles részre jogosított adósuknak a kötelesrész iránti igényét érvényesíthetik azok ellen, kiknek javára az adós minden ellenszolgáltatás nélkül lemond. Dtár III. f. XVIII. 7n. — Ellenben: Ha az apa tiát végrendeletében ok nélkül kitagadja, és a kitagadott hu a végrendeletet elfogadja, a tiu hitelezői nem fordulhatnak a végrendeleti örökösök, mint megajándékozottak ellen. Meg nem szerzett jogról való lemondás, anélkül, hogy az rendesen másra átruháztatnék, nem ajándékozás. Dtár lll. í. XII. 17. — Az örökös hitelezője nem jogosult a marasztalt örökös által érvényesíteni nem kívánt azt az igényt, hogy törvényes osztályrészének kiegészítését kérje, lefoglalni és érvényesíteni; az érvényesítésnek az örökös részéről való elmulasztása a kijátszási szándékkal való elidegenítés fogalma alá nem esik. Dlár III. f. XVII. 48. — Aki szülei életében apai és anyai örökségéről lemond, nem idegenít el oly vagyont, mely hitelezői kielégítésére szolgál. Dtár III. f. XXII. 94. 46. Az osztrák polgári törvénykönyv 953. §-a megadja a jogot a hitelezőnek, hogy az adósa által tett vagyon elidegenítés érvényét keresettel megtámadhassa ; amidőn t. i. az adós vagyonát elajándékozza, s ez által hitelezőjétől a kielégítési alapot elvonja, mely esetben a hitelező követelheti a megajándéko-