Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
Magánjogi Döntvénytár S7 végrehajtási jogát megszüntetni kellett. (1906. évi márczius 28. 707. sz.) A kir. Ouria : A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. indokok: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni, az abban felhozott indító okokon felül, még a következő okokból: Az 1881 : LX. tez. 168. §-ában szabályozott per nem lévén azonos a végrehajtás megszüntetésére irányuló és az 1881 : LX. tcz. 30. § án alapuló perrel, mindkét alsóbiróság tévesen nevezi Ítéletében ezt a peres ügyet végrehajtás megszüntetése iránt való pernek. Az 1881 : LX. tcz. 168. §-a alapján az ingatlan végrehajtás alá vonásának egészben vagy részben megszüntetését kérheti az a harmadik személy, akinek dologjogát a végrehajtás sérti, csak ugy, amint a lefoglalt ingónak foglalás alól felmentését igényperrel kérheti az, akinek amaz ingón való dologjogát sérti a végrehajtás, anélkül, hogy ez a végrehajtatónak végrehajtási jogát a végrehajtást szenvedő egyéb vagyonával szemben megszüntetné ; ellenben a a végrehajtás megszüntetési pernek czélja annak kimondása, hogy a végrehajtatónak végrehajtási joga ama követelés alapján, amelynek alapján a végrehajtást foganatosította, a végrehajtást szenvedővel szemben egészben vagy részben elenyészett. A végrehajtás megszüntetése iránt indított pert tehát csakis a végrehajtást szenvedő vagy jogutódja indíthatja a végrehajtató vagy ennek jogutódja ellen, mig az 1881 : LX. tcz. 168. §-ában szabályozott per megindítására, éppen ugy mint az igényperére, a dologjogában sértett bármely harmadik személy jogosult, anélkül, hogy az ebben a perben hozott Ítélet a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő közt fennálló ama jogviszonyt érintené, amelyen a végrehajtás elrendelése alapul. De éppen ezért az 1881 : LX. tcz. 168. §-ának alapján indított perben a bizonyítás nem terjedhet tovább mint addig, hogy az a harmadik személy, akit a végrehajtató által szerzett végrehajtási zálogjog korábban szerzett dologjogában megsért, a végrehajtató eme jogsértő tényét bizonyítsa. A fenforgó esetben tehát felpereseknek azt kellelt \olna bizonyilaniok, a Curia 55. sz. polgári teljes ülési döntvényének megokolása szerint is. hogy alperes akkor, amikor végrehajtási zálogjogát a végrehajtást szenvedő telekkönyvi tulajdonát tevő ingatlanokra megszerezte, tudta, hogy ezek az ingatlanok nem a végrehajtást szenvedőnek a tulajdonai és hogy a végrehajtást szenvedőnek a telekkönyvi tulajdonban két előzője nem lehetett azoknak tulajdonosa, mert a felperesek azokat a végrehajtást szenvedő második jogelődétől telekkönyvön kivül megszerezték és közel 30 év, vagy esetleg még