Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár S7 végrehajtási jogát megszüntetni kellett. (1906. évi márczius 28. 707. sz.) A kir. Ouria : A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. indokok: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni, az abban felhozott in­dító okokon felül, még a következő okokból: Az 1881 : LX. tez. 168. §-ában szabályozott per nem lévén azonos a végrehajtás megszüntetésére irányuló és az 1881 : LX. tcz. 30. § án alapuló perrel, mindkét alsóbiróság tévesen nevezi Ítéletében ezt a peres ügyet végrehajtás megszüntetése iránt való pernek. Az 1881 : LX. tcz. 168. §-a alapján az ingatlan végrehajtás alá vonásának egészben vagy részben megszüntetését kérheti az a harmadik személy, akinek dologjogát a végrehajtás sérti, csak ugy, amint a lefoglalt ingónak foglalás alól felmentését igényperrel kérheti az, akinek amaz ingón való dologjogát sérti a végrehajtás, anél­kül, hogy ez a végrehajtatónak végrehajtási jogát a végrehajtást szenvedő egyéb vagyonával szemben megszüntetné ; ellenben a a végrehajtás megszüntetési pernek czélja annak kimondása, hogy a végrehajtatónak végrehajtási joga ama követelés alapján, amely­nek alapján a végrehajtást foganatosította, a végrehajtást szen­vedővel szemben egészben vagy részben elenyészett. A végre­hajtás megszüntetése iránt indított pert tehát csakis a végre­hajtást szenvedő vagy jogutódja indíthatja a végrehajtató vagy ennek jogutódja ellen, mig az 1881 : LX. tcz. 168. §-ában szabá­lyozott per megindítására, éppen ugy mint az igényperére, a dologjogában sértett bármely harmadik személy jogosult, anélkül, hogy az ebben a perben hozott Ítélet a végrehajtató és a végre­hajtást szenvedő közt fennálló ama jogviszonyt érintené, amelyen a végrehajtás elrendelése alapul. De éppen ezért az 1881 : LX. tcz. 168. §-ának alapján in­dított perben a bizonyítás nem terjedhet tovább mint addig, hogy az a harmadik személy, akit a végrehajtató által szerzett végre­hajtási zálogjog korábban szerzett dologjogában megsért, a végre­hajtató eme jogsértő tényét bizonyítsa. A fenforgó esetben tehát felpereseknek azt kellelt \olna bizonyilaniok, a Curia 55. sz. polgári teljes ülési döntvényének megokolása szerint is. hogy alperes akkor, amikor végrehajtási zálogjogát a végrehajtást szen­vedő telekkönyvi tulajdonát tevő ingatlanokra megszerezte, tudta, hogy ezek az ingatlanok nem a végrehajtást szenvedőnek a tulaj­donai és hogy a végrehajtást szenvedőnek a telekkönyvi tulaj­donban két előzője nem lehetett azoknak tulajdonosa, mert a felperesek azokat a végrehajtást szenvedő második jogelődétől telekkönyvön kivül megszerezték és közel 30 év, vagy esetleg még

Next

/
Oldalképek
Tartalom