Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. Indokok: Felperesek az 1881 : LX. tez. 168. §-a értelmében inditott keresetüket arra alapították, hogy a végrehajtás tárgya ingatlanokat alperes (végrehajtató) nyilvánkönyvi jogát megelőzően megszerezték, miután pedig alperes rosszhiszemiileg járt el végrehajtási zálogjogának megszerzése körül : annak megszüntetését kérték. A felpereseket a kereseti jog azon álláspontjukból kifolyóan, hogy felperes nyilvánkönyvi jogát megelőzően szereztek a végre hajtás tárgya ingatlanokra tulajdonjogot, noha joguk a telekkönyvben nem is kebeleztetett be, a Curia 55. sz. döntvénye értelmében megilleti. Alperesnek a végrehajtási zálogjog megszerzése körüli rosszhiszeműsége nem nyert bizonyítást. Az ingatlan megszerzése a végrehajtás megszüntetésére, elegendőnek nem találtatott. (1905 deczember 1(>. 3344. sz.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik és alperes bekebelezett végrehajtási joga megszűntnek nyilvánittatik. Indokok : Az 1871 deczember 9. kelt kél rendbeli adásvevési szerződéssel, tanuk vallomásával és a II. 395—873. sz. a. perügyiratokkal bizonyítva van, hogy végrehajtást szenvedett K. M. jogelődje R. A. az (egyik) ingatlant még az 1871. évben a kishegyi volt úrbéresek, köztük 3—21. rendű felpereseknek eladta és azon időtől, tehát több mint 30 éve felperesek bírták és bírják tényleg. A (másik) ingatlanokra vonatkozólag pedig tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy azon ingatlanokat S. L. és elődje G. K. és illetve ennek utódai emberemlékezet óta, több mint 30 éve tényleg birták és bírják és hogy nevezett végrehajtást szenvedett és jogelődje nevezett tanuk vallomása szerint azon ingatlanoknak birtokában nem volt. Ezen bizonyított lényállás szerint a per tárgya ingatlanok tulajdonjogát felperesek részint vásárügylet, részint a 30 éves birtoklás által megszerezték, még alperes végrehajtási zálogjogának bekebelezése előtt; ennélfogva tekintettel arra, hogy a J) a. községbizonyitvány szerint alperes neje végrehajtást szenvedett K. M. testvérének leánya és hogy így a családi viszonynak figyelembe vételével ki van zárva annak lehetősége, hogv alperes a végrehajtási zálogjoga megszerzése előtt tudomással ne birt volna fennebbi birtoklásáról a kérdéses ingatlanoknak és igy rosszhiszeműnek tekintendő az az eljárása, hogy a végrehajtást szenvedett elleni végrehajtást a felperesek tulajdonát és birtokát képező ingatlanokra vezette ; minthogy pedig a telekköny\ mint közhitelességü njilvánkönyv a rosszhiszeműen szerzett jogok védelmére nem szolgálhat: alperesnek a kérdéses és megtámadott