Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

10 Magánjogi Döntvénytár. annyiban tarthat igényt, amennyiben azt az ellenféltől behajthatja, ami azonban a kérdéses ügyben lehetetlen volt. Minthogy azonban az 1874: XXXIV. tcz. 54. §-a értelmében az ügyvédnek az általa megbízója érdekében teljesített munkálatokért dij jár, minthogy továbbá a most idézett szakasz értelmében a dij- és az idővesztés kárpótlása szabad egyezkedés utján is határozható meg ugyan, de az erészbeni előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges; és minthogy ezen rendelkezés helyes értelme szerint a birói megállapítástól eltérő megállapodás érvényességéhez abban az esetben is megkívántatik, hogy a felek megállapodásukat írásba foglalják, ha az ügyvéd dijának és idővesztességének kárpótlásáról saját felével szemben előzetesen lemond; minthogy végre a valódisága tekintetében nem kifogásolt G) alatti okiratban, mely szerint felperes alperes képviseletét elvállalta, az alperes által állított kikötésről szó sincs, alperes pedig más idevágó okiratot be nem mutatott: őt a kérdéses ügyben felperes részére felmerült ügyvédi dijak és kiadások megfizetésére kötelezni kellett. * * = Az ítéleti indokok elleni jogorvoslat kérdésében lényegében azonosan döntött a kir. Curia a Dtár III. f. XVIII. 106. sz. a. közölt határozatban; ellenkező értelemben régebben a budapesti kir. tábla Dtár. u. f. XXIV., 344. és XXIX., 3*4. — V. ö. Hiteljogi Dtár. I. k. 1. sz. a. Az 1874 : XXXIV. tcz. 54. §-ára vonatkozó, s az itt közölt elvi határozattal ellenkező, megelőző gyakorlat tekintetében v. ö. Dtár IV. f. V. k. 62. s>. és az ott idézetteket. 22. A házastársi kötelességeknek szándékos és súlyos megsértését s igy a házassági törvény 80. §. a) p.-ban meghatározott bontó okot állapítja meg az: hogy a nó a fdebitum conjugale-t csak óuószerek alkalmazásánál volt hajlandó teljesíteni. (Curia 1906 deczember 29. 9930/906. sz. a. III. p. t.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletének a házasságot felperes keresete folytán alperesnő hibájából felbontó rendelkezését hagyja helyben. Indokok: A kir. Curia felperesnek azt a kereseti állítását, hogy alperesnő a házastársi tartozást (debitum conjugale) csakis óvószerek alkalmazásával volt hajlandó teljesíteni s azt csupán igy teljesítette a felek egybekelését követő rövid időtől