Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. tléskötés helyén mindaketten külföldiek \oltak, a li) a. közokirat tartalma szerint a D) a. okirat kiállításának helyén érvényben volt porosz törvények rendelkezéseit ismerték és jogügyletüket annak az alapul vételével kötötték meg, s nem vonható erre következtetés abból sem, hogy a szerződő felek Boroszlóba mentek a szerződés megkötése végett, mert ennek a ténynek a magyarázatát megadja az, hogy a jogügylet tárgyát képezett ingatlan annak a városnak a területén fekszik ; minthogy továbbá az E) a. csereszerződés nem is porosz, hanem osztrák területen jött létre sannak tartalma szerint a másodrendű alperes külömben is kifejezetten csak mint dologi adós vállalt kötelezettséget; minthogy végül az alperesek által szerződésileg vállalt kötelezettség a szerződések megkötésében részt vett alperesekre nézve a felperes mint a szerződésen kivül álló harmadik személy jogaira gyakorolt hatását tekintve is a szerződésből (ex contractu) és nem a szerződés telekköny\i foganatosításából vagy az ezt megelőző tárgyalásból (Auflassung) keletkezett; ez a kötelem tehát, pusztán annak következtében, hogy az annak alapját képező tényálláshoz, illetőleg ahoz a tényhez, hogy alperesek a bekebelezett terheket a vételárba beszámitandólag átvállalták, a fentidézett porosz törvény a jogügylethez hozzá nem járult jelzálogos hitelező érdekében bizonyos jogi következményt füz, kőzve!lenül a törvény erejénél fogva (ex lege) származott kötelemnek a nemzetközi magánjog szempontjából sem tekinthető: helyesen mondották ki az alsóbiróságok, hogy jelen esetben a nemzetközi magánjog locus regit actum szabálya alapján a felperes által ex lege származottnak vitatott kereseti követelés elbírálásánál a 1>) a. közokiratban megjelölt porosz törvény nem alkalmazható. Ennélfogva és tekintettel arra, hogy felperes, aki elismerte, hogy az alperesek által kötött jogügyletekhez hozzá nem járult és hogy az alperesekkel szerződési viszonyban nem áll, kereseti ^hetelését a kir. tábla Ítélete ellen beadott felebbezésében kifejezetten már csak a többször idézett, de a fenforgó esetben nem alkalmazható porosz törvényre alapította ; nincs tehát olyan fentartott jogalapja a kereseti követelésnek, amely hazai törvényeink és jogszabályaink alapján is megbírálandó és eldöntendő volna: a felperest kereseti követelésével a 3-ik személyek jogaira is kiterjedő jogügyletekre (pactum in favorem tertii) vonatkozó hazai jogszabályokra és birói gyakorlatra alapított indokolás mellőzésével, egyedül az itt felhozott s a másodbiróság ítéletének ezekkel összeférő egyéb indokai alapján kellett elutasítani.