Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Tarlalommutaló. v marad benn, és a statútumokban nincs oly rendelkezés, amelynélfogva a férjnek törvényes örökösei, eltekintve az állag biztosítására esetleg szükséges intézkedésektől, az özvegyet haszonélvezeti jogában korlátolhatnák; kifejezett világos intézkedés hiányában lehái az országos törvény szolgál irányadóul, ez pedig az oldalrokonoknak a haszonélvezeti jog korlátozása tekintetében még az ági vagyonokra nézve sem ad jogot. (A Curia V. tanácsának 4. s/.. elvi jelentőségű határozata) 434 104. Az a körülmény, hog} a nemes rendii férj mint föftimivelő gazdálkodása személyes vezetésével foglalkozott, majd pedig gőzmalmot tartván fenn, azzal, valamint pénzkölcsönökkel és szöllőgazdasággal vagyonát gyarapította, nem érinti annak a jogszabálynak alkalmazhatóságát, hogy nemes rendű férj neje közszerzőnek nem tekinthető ~ 159 189. A Jász-Kun V. Statútum 1 §-a szerint a férj az egész közszerzeményről szabadon rendelkezhetik s az \. §-ban körülirt jogokat az özvegy csak akkor érvényesítheti, ha a férj nem rendelkezelt 288 166. Az írott hitbér jogi természeténél fogva a férj által halála esetére neje részére tett ajándékozás lévén, ilyen ajándékozásból eredő követelés a kötelesrészre jogosítottak ebbeli igényét nem csorbíthatja; kövelkezéskép az írott hitbér nem képez olyan hagyatéki terhet, amely a kötelesrész kiszámításánál figyelembe vehető volna .... 248 190. Az a vagyonérték, amit a vőlegény a menyasszonya részére nem a házassági tartozás teljesítése és hitvesi hűsége elismeréséül kötelezett, hanem neki tulajdonul tényleg átadott, és melynek visszaszállása csak az esetre köttetett ki, ha a nő a házas közösség tartama alatt gyermektelenül halna meg, nem irott hitbér, hanem ajándékozás és nem irányadó a jogviszony elbírálására az, hogy a felek a «Morgengabe« kifejezést használták .„ .„. .... .„ .... 289 19. Az 1867. magánokiratot az örökhagyó és a felperes már mint házasfelek ezen minőségükben állították ki, ez a jogügylet azonban, minthogy annak érvényességéhez az 1874. évi XXXV. tcz.-nek akkor még hatályban volt 54, §-a szerint közjegyzői okirat kívántatott meg, érvénytelennek tekintendő ._ „ _ „ 32 156. A házasfelek közt közszerzeniényi vagyon megosztása iránt létesült szerződés érvénytelen, ha az az 1886 : VII. tez. 22. §-ának megfelelő okiratba nem foglaltatott. Ha azonban az ilyen szerződés tényleg foganatba ment és az osztozkodás a közszerzeniényi vagyonban tényleg megtörtént, az ily jogügylet érvénytelenségének az lévén a törvényben megszabott következménye, hogy mindegyik fél a másiknak azt, amit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaadni tartozik, a felperes csak ugy és csak akkor követelhetné a maga részéről az alperes jogelődének jutott értékeket, illetve az őt a közszerzeniényi jog alapján megillető vagyonrészt, ha az általa a megosztás folytán tulajdonba vett értéket, mint szintén a közszerzemény fogalma alá eső vagyontárgyat osztály alá bocsátva, az ilykép kihasítandó közszerzeményt kövelelné _ „ .... 232 44. Rirói joggyakorlatunk értelmében a vétkes nő férjétől tartást nem követelhet; ennek jogi folyománya, hogy az ilyen nő férjének hagyatékára özvegyi jogon semminemű igényt nem támaszthat. (A Curia I. tanácsának 3. sz. elvi határozata) _ .. .... 81 146. A vétlen nő tartására kötelezett férj sem a nő vagyoni viszonyainak később bekövetkezett javulása, sem a saját vagyoni viszonyaiban beállott hátrányos helyzet és életviszonyainak változása alapján sines jogosítva a végleges tartás leszállítását vagy megszüntetését követelni, de arra sincs joga, hogy az ily tartás megszüntetéséi érdemetlenségi tények alapján szorgalmazhassa .„ .... .... _ .... 533