Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magúnjogi Döntvénytrr. 31 ból, illetőleg annak javára sorozott és 3000 K-ra rugó részéből, kielégítéséről lemondva, kielégítését egészen a másik adóstárs : alperesnek még el nem árverezett ingatlan részéből követelhesse, a törvénynek idézett rendelkezése a felperes hitelezőt fel nem jogosítja, annál kevésbbé, mert ez állal a közös tulajdonos egyetemleges adóstárs károsodnék. Már pedig ugyaneme törvényszakaszból következik az is, hogy az egyetemlegesen kötelezett fél az által, hogy ingatlan jutaléka esetleg később kerül árverés alá, nem juthat kedvezőtlenebb helyzetbe, mint jutott volna akkor, ha ingatlan-jutaléka az adóstársáéval együtt vagy egy időben került volna árverésre. A felebbezési bíróság tehát az 1881 : LX. tcz, 190. §-ának 3. bekezdésében foglalt általános jellegű és nemcsak a sorrendi tárgyalásra illetőleg vételárfelosztásra hatályos jogszabályt sértette meg, midőn alperest a felperes keresetével érvényesített egész követelésnek feltétlen megfizetésére kötelezte és éppen azért, alperes felülvizsgálati kérelmének e részben helyadásával ki kellett mondani, hogy felperes, alperes ingatlanából 3000 K tőke illetőleg ennek még ki nem elégített része erejéig csak akkor szerezhet kielégítést, ha ez a követelése az alperes adóstársa elárverezett ingatlan része után befolyt vételárnak javára sorozotl 3000 K tőkeösszegből teljes kielégítést nem talál. 18. Felperes öröklési joga Í88í-ben nyílt meg ugyan; tekintve azonban, hogy a keresetet csak 1903-ban indította meg, és e feltűnő késedelmének kellő okát nem adta, az ekként felperes késedelme folytán felszaporodott kamat kifizetése pedig a marasztalt alperes anyagi romlásával járna: ezért csak a kereset megindításától ítéltetett meg a kamat. (Ouria 1906 deczember 4. 4003/905. sz. a. VII. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét részbeni változtatással helybenhagyja. indokok: Előrebocsáttatik, hogy 2. rendű alperes felebbezése másodsorban előterjesztett kérelméhez képest csak a jelen perben hozott ítélet ellen irányulónak vétetett, mert két külön perben hozott, külön ítélet elleni felebbezés egy és ugyanazon beadványba nem foglalható, még ha a perek között összefüggés