Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

86 Magánjogi Döntvénytár. 51. Az egységesen létesített az a szerződés, amelyszerint a háznak tulajdonosa házát másnak bérbeadja, abban a házban általa folytatott bordélyüzletet és ennek berendezését ugyanannak bordélyüzlet folytatása czéljából eladja és magát arra kötelezi, hogyha a bordélyüzlet ugyanott bármi okból folytatható nem lenne, a bérlő és a vevő részére hasonnemü és ilyen czélra alkalmas házat fog építtetni és berendezni, a jó erkölcsökbe ütközik, az abból folyó igények tehát bíróilag nem érvényesíthetők. (Ouria 1906 márczius 7. í. G. 554/905. sz. a. — A Curia II. tanácsának 4. sz. elvi jelentőségű határozata.) A kir. Ouria: A felülvizsgálati kérelemnek helyt ád és felperest keresetével egészben elutasítja. Indokok: Alperesek kérelmüket a sommás elj. 485. §-ának a) és c) pontjaira alapítják. A kereset alapját képező szerződésből világosan kitűnik, hogy a peresfelek egymással nemcsak bérleti és vételi szerződést kötöttek, hanem felperes eladta alpereseknek az egész bordélyüzletet oly czélból, hogy alperesek azt az iparágot továbbra is ugyanazon házban és ugyanazon berendezéssel folytathassák, amint azt felperes azelőtt űzte és felperes arra is kötelezte magát, hogyha a bordélyüzlet bármi okból folytatható nem volna, alperes részére hasonnemü ily czélra alkalmas házat fog épittetni és berendezni. Ez az ügylet nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközvén, a fennálló jogszabály értelmében az ebből folyó igények bíróilag nem érvényesíthetők; anyagi jogszabályt sértett tehát a felebbezési bíróság, midőn alpereseket ennek ellenére marasztalta, stb. 52. Az a körülmény, hogy az egyenes adós csődbe került és a csőd megszüntetése után jelenleg felszámolás alatt van, nem szolgálhat okul arra, hogy a hitelező az egyenes adós mellőzésével közvetlenül a közönséges kezestől követelhessen fizetést.