Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. Hl (Curia 1906 márcz. 15. I. G. 567/905. sz. a. — A Curia II. tanácsának 5. sz. elvi határozata.) A kir. Curia: Felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. indokok: Felperes a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt támadja meg. A panasz azonban nem bir alappal. Az ügyállás szerint ugyanis felperes keresetét az A) és B) alatti okiratokba foglalt ténykörülményekre, illetve ügyleti kijelentésekre alapította. Az A) alatti okirat többek által van kiállítva s azt tartalmazza, hogy a kiállítók a felperes által a j—i takarékpénztárnál elhelyezendő 12000 frt betétért egyetemlegesen jótállást vállalnak, s ha a betét felmondás után a kikötött időben ki nem fizettetnék, kötelezik magukat azt egyetemlegesen megfizetni. A B) a. okirat szintén többek által van kiállítva s azt tartalmazza, hogy a kiállítók felperesnek a j—i takarékpénztárnál 12000 frt betétje megfizetését a takarékpénztárnak ellenük fennálló követelései kiegyenlítéséül magukra vállalják; minthogy azonban nem egyenlő mérvben és összegekben adósai a takarékpénztárnak, a kötelezettség aránya tekintetében megállapítják, hogy a 12,000 frtból mindegyiket mennyi s nevezetesen M. D.-t 4760 frt terheli, egyúttal kötelezik magukat a tartozásuk után kiki a fenti összeg erejéig a kamatot és a tőkét meghatározott módon megfizetni. Habár a felebbezési biróság valónak fogadta el azt, hogy M. D. az A) és B) a. okiratokat tartalmukat ismerve állította ki, az okiratoknak tartalma mellett nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy felperest M. D.-vel szemben 9520 K tőke s jár. meghaladó keresetével elutasította ; mert a B) a. okirattal a szavak közönséges értelme szerint M. D. adósi minőségben vállalt ugyan fizetési kötelezettséget, azonban kifejezetten csak 9520 K s jár. erejéig; és mert az A) a. okirattal M. D. nem adóstársi vagy készfizető kezességi hanem a takarékpénztár mellett közönséges kezességi kötelezettséget vállalt; azonban felperes az egyenes adóst jelenleg perbe nem vonta, s a felebbezési biróság nem fogadta el bizonyítottnak azt, hogy felperes kereseti követelése az egyenes adóstól egészben vagy részben be nem hajtható; az a körülmény pedig, hogy az egyenes adós csődbe került és a csőd megszüntetése után jelenleg felszámolás alatt van, jogszerűen nem szolgálhat okul arra, hogy felperes az egyenes adós mellőzésével közvetlenül a közönséges kezestől követelhessen fizetést.