Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

76 Magánjogi Döntvénytár. ség akkori javadalmasa, mint a n—i uradalom földesura közt 4841 és 4830-ban kelt egyházlátogatási okiratba foglalt szerződésen alapszik, ezen szerzési mód pedig csak az esetben adná meg a kereseti deputátumoknak a dologi terhek jellegét, ha azok a telekkönyvbe is be lennének jegyezve, ezeknélfogva a deputátumok dologi terhet nem képeznek s igy azok viselésére az uradalom mindenkori tulajdonosát nem is lehet kötelezni és pedig annál kevésbbé, mert a deputátumok ellenében Sz. püspök által elvont s az uradalomhoz csatolt négy hold föld s kert eladatván, annak egyenértéke az uradalomért nyert vételárban benfoglaltatik, a vételár utáni hasznok pedig a püspökség javadalmasát illetik, aki viszont a javára szolgáló négy hold föld s kert utáni hasznok egyenértéke fejében a plébános és tanítónak kötelezett deputátumokat ugy mint eddig, ezután is kiszolgáltatni tartozik. (4906 február 24. 44,307/905. sz.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A sz—i püspök, mint eladó és alperesi jogelőd mint vevő közt 4897. évben létrejött és kormányhatóságilag jóváhagyott A) alatti szerződésből kitűnik, hogy a n—i eladott püspöki uradalom kegyúri joggal volt összekötve. Az 4. pont alatt világosan ki van téve, hogy a püspök eladja az egész uradalmat minden vele kapcsolatos jogokkal és haszonélvezetekkel együtt, kivéve a kegyúri jogot és a vele járó terheket; az o. pont alatt kiköttetett, hogy az uradalmat illető patronatusi jogok és azt terhelő kegyúri terhek adásvétel tárgyát nem képezik s azok továbbra is a püspökséget illetik, illetve terhelik. A kegyúri terhekhez az egyházjogi szabályok szerint nemcsak a templom, plébánia és iskola-épület fentartása, hanem a plébánosnak és kántortanítónak állásukhoz illő javadalommal való ellátása is hozzátartozik ; nyilvánvaló tehát, hogy az 4830. és 484 1. évi egyházlátogatási okmányokban felsorolt az a terménybeli és készpénzbeli járandóság (deputátum), melyet a plébánosnak az uradalom tartozott kiszolgáltatni, valamint a kántortanítót az uradalomtól megillető gabonajárandóság is a püspököt, mint az uradalom tulajdonosát és birtokosát a kegyuraságnál fogva terhelte. És minthogy az A) alatti adásvevési szerződésben ki van kötve, hogy a kegyurasággal járó jogok és terhek a vevőre át nem szállanak, hanem azok továbbra is a püspökséget illetik és terhelik: ezen kivételes intézkedés folytán a plébános és tanítónak előbb az uradalom által kiszolgáltatni kötelezett javadalmazás nem sorozható a szerződés 3. pontjában emiitett s «az eladott uradalommal kapcsolatos minden közterhek)) közé, amelyeket a birtok átvételének idejétől a vevő köteles viselni. Ennélfogva az elsőbiróság ítéletét belvbenhagyni kellett. (4 906 május lo. .4068/906. sz.)