Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 67 A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helyben­liagyja. Indokok: Helyes ugyan felperesnek az az álláspontja, hogy mivel ugy az 1817. évre, mint az 1829. évre vonatkozó, s a perhez 13. és 14. •/. alatt csatolt canonica visitationális jegyző­könyvek, • a megyés püspöknek az egyház látogatáson szerzett tapasztalatai, ezek közt az egyház vagyoni jövedelme s a lelkész részére vállalt szolgáltatások mértékének egyoldalú feljegyzését s igy az egyházi látogatást tevő püspöknek csupán egyoldalú tény­kedését képezvén, mint ilyenek a szerződés jellegét nélkülözik, a lelkészi javadalom alapját tehát nem ezek, hanem az 1817. évi canonica visitatióról felvett jegyzőkönyvben hivatkozott s ahhoz mellékelt 1804. évi június 6-áról kelt s a keresetnél k) alatt is bemutatott okirat képezi, mivel azonban ennek a Pest vármegyébe behelyezett Tahitótfalu nevezetű helyiség egyrészről colonicális sessio birtokosai, másrészről pedig házi zsellérei által is kiállí­tott, a község bírája több római katholikus és több református lakos által aláirt, a község pecsétjével ellátott okiratnak 4. pont­jában az, hogy az ottani római katholikus plébánosnak fél sessio földjét megmunkálják és termését behordják, nemcsak a coloni­cális sessio birtokosai kötelezték magukat, hanem ahoz a mun­kához a reformata communitás is segítségét önként felajánlotta, tehát e pont alatt meghatározott szolgáltatást Tahitótfalu község lakosai valláskülönbség nélkül vállalták, mivel továbbá Tahitótfalu községének ezen kötelezettségének elvállaló akkori úrbéres közön­sége alatt csakis a mai községi szervezet szerint annak helyébe lépett politikai községet lehet és kell érteni, az elsőbiróság helye­sen állapította meg, hogy az A) a. 4-ik p.-ban foglalt szol­gáltatásra Tahitótfalu mint politikai község áll kötelezettségben. Abból, hogy az A) a.-ban az 1—5. pont alatt foglalt szol­gálmányok közül csak a 3-ik pontban van a kötelezettként maga az egész helység kitüntetve, mig az 1., 2., 4., 5. pontok alat­tiakra kötelezettként csak a telkes gazdák jelentkeznek, kik közül a 4. pont alattihoz még a reformata communitás is önként fel­ajánlja segítségét, nem vonható le a felperes által tulajdonított oly értelem, mintha az 1., 2., 4. és 5. pontok alatti szolgáltatá­sok csak a colonicális sessio birtokosokat terhelnék, s hogy ekként az 1—5. pont alatti szolgáltatások közül a község csak a 3. pont alattira, mig az 1., 2., 4. és 5. pont alattiakra részben a colonicális sessio birtokosok, részben a zsellérek és a 4. pont alattira a reformata communitás is vállalt volna kötelezettséget, mert felperes maga elismeri, hogy az A) a. 3-ik pontja kizáró­lag a község kötelezettségét képezi, ekként annak kiállításánál mint szerződő fél a helység lakosának egyeteme vagyis a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom