Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

76 Házassági jog. zésszerüen bekövetkezett különélés esetében csakis akkor forog fenn, ha az életközösség visszaállítására irányuló kérvény beadása előtt a házasfelek egyike házastársához békítőleg közeledve, őt a házassági életközösség visszaállítására felhívta, de a felhívott fél e felhivásnak eleget nem tett és különélése ettől kezdve még legalább 6 hónapig tartott. (C. 1920. jan. 21. P. III. 808/1919., Mj. Dt. XIII. 62.) Ha az együttélést a házastársak közös elhatározással szüntették meg, az ily megállapodás ugyan hatálytalan, de a felek bármelyikének további különélése csak akkor válik jogos indok nélkülivé, ha a másik fél bíróságon kivül közli vele, hogy a különben hatálytalan megállapodást fenntartani nem kívánja és őt az életközösség visszaállítására felhívja. (C. P. III. 1887/ 1927., 2339/1927., Mj. Dt. XX. 73.) Habár a felek előzetesen megállapodtak is abban, hogy házasságuk felbontását az egyik fél a H. T. 77. §-a alapján fogja kérni: ez a körülmény a házasság felbontását ki nem zárja; ilyenkor azonban az a házastárs, aki a bírói meghagyás kibocsátását kieszközölte: igazolni tartozik, egyrészt azt, hogy a meghagyás kibocsájtására irányuló kérelem előtt magánúton legalább 6 hóval előbb az életközösség helyreálítására a másik felet felhívta. (P. III. 3240/1913., MD. VIII. 201.) Ellenkező (ügyszám nélkül): Dt. 4. f. II. 239. V. ö. fent 53., 54. 1. is, h) Visszatérés. A házassági életközösség erkölcsi természetéből következik, hogy habár a nő az együttélést indokolatlanul meg is szakítja, a férj a hozzá visszatérni szándékozó nőnek visszafogadását jogosan csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a nő a különélés alatt oly életmódot folytatott, mely őt erre méltatlanná teszi. (C. 904. febr. 5. G. 527.) A szükséges őszinteséget nélkülözi a visszatérés, ha a nő a bíróilag kitűzött határidőn belül férjéhez visszatért ugyan, de egy éjszakát nála töltvén, másnap reggel újból elhagyta férje lakását és abba többé vissza nem tért. (C. P. III. 1914/1918. Mj. Dt. XII. 157.) Mindkét alsóbiróság ítélete feloldaíik s a törvényszék utasíttatik, hogy az 1545/886. sz. határozatban foglalt meghagyás teljesítésének elmulasztása kérdésében s illetve a mulasztásnak igazolhatása céljából, tartson a felekkel tárgyalást s a kifejlendőkhöz képest hozzon uj határozatot. Ind.: Minthogy oly esetben, midőn a házasság felbontása az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja értelmében azon az alapon kéretik, hogy az életközösséget megbontó házasfél az életközösség visszaállítását elrendelő határozatnak az abban kitűzött határidő alatt eleget nem tett, rendszerint alkalom nyújtandó arra, hogy ez a mulasztás igazoltassák s illetve, hogy erre nézve a felek nyilatkozzanak, az