Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megszűnése. 1545/896. sz. haíározat hozatala után pedig a felek meghallgatva nem lettek: mindkét alsóbiróság Ítéletét feloldani s a kir. törvényszéket megfelelő eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani kellett. (C. 96. szept. 9. 3595. M. 15,072.) A férj, aki az életközösség megszakításának jogos okát nfm s a*"nek az életközösség visszaállítására ajánlkozása őszintének és komolynak nem tekinthető, amennyiben a vele házasságon kivül együttélő nőt el nem bocsátotta, sőt az együttélés újrafelvételét az által lehetetlenné tette, olyannak tekintendő, mint aki a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett s így ellene a házassági törvény 77. §. a) pontjában foglalt bontó ok fennforog. (5721/1902., Dt. 3. f. XXIII. 89.) Az a körülmény, hogy a nő minden előadott ok nélkül férjével az életközösséget minduntalan megszakítja, nemcsak a házasság erkölcsi alapjával és céljával meg nem egyeztethető, hanem kétségkívül a férj háztartási és vagyoni viszonyait is természetszerűen oly károsan befolyásolja, hogy a férj nem kötelezhető arra, hogy az életközösség állandó fentarthatására nézve folyton bíznytalanságban álljon, minélfogva az életközösségnek a nő által több izben minden elfogadható ok nélkül való megszakítása feljogosítja a férjet arra, hogy az újra megszakított életközösség helyreálítását megtagadhassa. (G. 598/ 1904., Dt. 4. f. II. 222.) Az életközösség helyreállítására szóló birói felhívásnak eredménytelensége nem vonja maga után azt a jogi következményt, hogy a nő ezzel a későbbi visszatéréshez való jogát elveszítette, mert ez a joga fennmarad mindaddig, mig a házasság felbontása ki nem mondatott. (I. G. 502/1905., Dt. 4. f. IV. 228.) Aki házastársát jogos ok nélkül elhagyta, ellene alaptalanul bontó pereket indított, ezen idő alatt egy idegen nővel benső szerelmi viszonyt folytatva, együtt lakott: maga tette erkölcsileg lehetetlenné nejére nézve az együttélést, és nem követelheti a házassági törvény 77. §-ának a) pontja alapján a házaság felbontását azért, mert neje az életközösséget nem állította vissza. (1921/1908., MD. II. 193.) Habár a férj felhívta a feleségét a házassági életközösség helyreállítására, a feleség nem köteles a felhívásnak engedni, ha a férj ez alkalommal nem kísérelte meg kiengesztelését az előzőleg tanúsított méltatlan bánásmódért. (P. III. 3066/1913., MD. VIII. 77.) V. ö. fent c) alatt is, 58. s k. 11. i) Lakóhely megválasztása. A nő férjét más világrészbe, hová a férj önként tette át lakását, követni nem tartozik s így az Amerikában lakó férj • a házassági törvény 77. szakaszának a) pontja alapján nem