Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megszűnése. tavaszán felmerült bántalmazások szolgáltattak jogos okot. Minthogy pedig alperes a kitűzött határidő alatt az életközösséget vissza nem állította, sőt az 1900. évi február 17-én eszközölt tanúkihallgatások alkalmával kijelentette, hogy miután férjét utálja, ahhoz nem hajlandó visszamenni s egyébként nem bizonyította, hogy férjének a különélés tartama alatt folytatott életmódja miatt az életközösség visszaállításának megtagadására jogos oka volt; mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a házasság alperes hibájából felbontatik stb. (C. 1900. dec. 21. 5294. M.) C: Megegyezésszerüen bekövetkezett különélés esetén a H. T. 77. §-ának a) pontjában körülirt bontó ok előfeltétele csakis akkor forog fenn, ha az életközösség visszaállítására irányuló kérvény beadása előtt a házasfelek egyike a különélés jogtalan jellegének megszüntetését bíróságon kivül követelte, vagyis házastársához békítőleg közeledve, őt a házassági életközösség visszaállítására reábirni törekedett, őt arra felhívta, de a felhívott fél a felhívásnak eleget nem tett és különélése ettől kezdve még legalább hat hónapig tartott, mert csakis az eredménytelen felhívástól számítva tekinthető a fél különélése jogos indok nélkülinek. (C: 808/1919. sz., M. Tára I. 35. sz.) C: Ha közös megállapodás alapján való különélés esetén a házasságot a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján felbontani kivánó fél a birói meghagyás kibocsátásának kérelmezése előtt a másik felet a megszakított életközösség helyreállítására magánúton fel nem hivta, a birói meghagyásnak — a H. T. 81. §. első bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre való tekintettel, mely szerint a házasság felbontását nem kérheti az, aki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett, vagy abban részes volt — joghatálya nincs és a másik fél ellenében a meghagyás teljesítésének elmulasztása miatt a H. T. 77. §-nak a) pontjában meghatározott bontóok meg nem állapítható. (501/1921. M. Tára II. 95. sz.) A m. kir. Curia ítélkezésében megnyilvánult állandó birói gyakorlat szerint a két fél megegyezésén alapuló különélés és az elválásra vonatkozó megegyezés esetében a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó ok csakis akkor valósul meg, ha a birói uton visszahívó fél az életközösség visszaállítására irányuló kérelem beadása előtt a másik felet a házastársi életközösség visszaállítására magánúton felhívta s ezáltal a maga részéről a jogi hatályt nem eredményező különélést megszüntetni célozván, a felhívott fél a magánfelhivásnak eleget nem tett és a különélés ezt követőleg még legalább 6 hónapig tartott. Ily esetben az életközösség felvételét nem lehet birói felhívással közvetlenül szorgalmazni, mert csak a magánfelhivásnak eleget nem tevő fél különélése tekintendő indokolatlannak (C. P. III. 5119/1925., Polg. Jog esettára). A H. T. 77. §. a) pontjában körülirt bontó ok megegye-