Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

711 Házassági jog. alappal nem biró keresetével el kellett utasítani. Curia. A jogos ok nélkül elhagyott fél által, az életközösség visszaállítására kitűzött határidő sikertelen elteltével beadott keresetben vagy afelett tartott tárgyaláson tett az a kijelentés, hogy házastársá­val a házaséletet többé folytatni nem hajlandó, a kereset el­utasítását nem vonja ugyan maga után, mert ha a házas együtt­élést ok nélkül merontó fél a birói határozatban megszabott idő alatt a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, az elhagyott fél az együttélést jogosan megtagadhatja az esetben is, ha a felhívott fél utóbb az együttélésre való készségét ki is jelentené, — ehhez képest az el­sőbiróság ítéletének indokaiban erre vonatkozólag felho­zott érvelés alappal nem bír. — Minthogy azonban a per ada­tai által meg van állapítva, hogy felperes bontotta meg a házas együttélést, de még ha alperes hagyta volna is el felperest, te­kintve, hogy a kihallgatott tanuk vallomása által be van bizo­nyítva, hogy felperes alperessel durván bánt, sőt azt tettleg is bántalmazta és így alperes jogosan hagyhatta volna el fel­perest, — felperes alperesnek az életközösség visszaállítására való kötelezését jogosan nem is kérhette. (901. ápr. 9. 91. M. XII.) Felperes nem tagadván azon ténykörülményt, hogy egy más nővel ágyassági viszonyban él, jogosnak kellett elfogadni alperesnek azt a védekezését, hogy felperes az ő visszatérését komolyan soha sem kívánta, s hozzá vissza nem térhet. Ugyan­azért nem lévén megállapítható az, hogy alperes jogos ok nél­kül nem állította helyre a felperessel a házassági életközössé­get, következőleg alperes hibásnak ítélhető nem lévén, az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §. a) pontjára alapított keresetet el kellett utasítani. (C. 901. ápr. 30. 763. M. XII.) Az a házastárs, aki egy idegen személlyel ágyasságban él, az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján a házasság felbontását sikerrel nem kérheti. (C. 1904. szept. 13. 2798/904.) Azonos: C. 905. máj. 10. 10417/904. A férj, aki az életközösség megszakításának jogos okát nem adta s akinek az életközösség visszaállítására ajánlkozása őszintének és komolynak nem tekinthető, amennyiben a vele házasságon kivül együttélő nőt el nem bocsátotta, sőt az együtt­élés újrafelvételét ezáltal lehetetlenné tette, olyannak tekin­tendő, mint aki a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, s így ellene a házassági törvény 77. §. a) pontjában fog­lalt bontó ok fennforog. (C. 902. nov. 13. 5721.) Aki házastársát jogos ok nélkül elhagyta, ellene alaptala­nul bontó pereket indított, ezen idő alatt egy idegen nővel benső szerelmi viszonyt folytatva együtt lakott: maga tette er­kölcsileg lehetetlenné nejére nézve az együttélést, és nem köve­telheti a házassági törvény 77. §-áriak a) pontja alapján a há­zasság felbontását azért, mert neje az életközösséget nem állí­totta vissza. (C. 1908. ápr. 15. 921.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom