Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

68 Házassági jog. bad elhatározását gátló körülmények fenn nem forgása esetén vehetők döntöleg figyelembe. Ha azonban a nőről megállapíttatott, hogy degenerált volta, rossz hajlamai, kegyetlenkedési impulziói, szeszélyesége, indulatossága, etikai vaksága elhatározási képességét korlátozták: az általa elkövetett sértések nem tekinthetők a nő terhére eső és a házassági viszonyból eredő jogok érvényesítését kizáró szándékos cselekménynek. (P. I. 10.787/1906., MD. II. 59.) Amennyiben a házastársak a férj szülőinél laknak, nemcsak a férjnek, hanem a család tagjai- és hozzátartozóinak tűrhetetlen viselkedése is okul szolgálhat arra, hogy a nő az együttélést megszakítsa. (I. G. 23/1902., Dt. 3. f. XXII. 168.) A férj a neje által folyamatba tett bontó perben nem védekezhetik azzal, hogy az anyós házánál tartott lakást ennek tűrhetetlen viselkedése folytán volt kénytelen elhagyni, hacsak nem igazolja, hogy ama lakás elhagyásával nejét szintén hivta magához, de ez őket a házastársi együttélésnek a rendelkezése alatt állott saját lakásán és ekként külön háztartásban való folytatása végett követni vonakodott. (1904. dec. 13. 6394., Dt. 4. f. II. 241.) A házastárs nem tartozik követni házastársát oly lakásba, melyben utóbbin kivül ennek anyja, nővére, ennek férje és gyermeke laknak, következésképpen nem mondható ki szándékos és jogos ok nélküli elhagyásban vétkesnek az a házastárs, ki a birói felhívásnak csak azért nem tesz eleget, mert a másik fél őt ily lakásba hivja vissza. (P. II. 33/1925., Grill XIX. 500.) A házasfelek egyike sem kötelezhető arra, hogy a közös lakásban rajtuk kivül álló oly személyek jelenlétét tűrje, kik a házasélet bensőségének zavarólag útjában állanak, ha azonban a házastárs beleegyezett abba, hogy házastársának szülőjével költözzenek össze és vele közös háztartásban éljenek, úgy a felekkel együttlakó szülő hibáján kivül megbontott házassági életközösség visszaállítását a beleegyező házastárs a másik házastárs által az ő hozzájárulásával választott előbbi közös lakásban indokoltan csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a békés és zavartalan házasélet folytatását házastársa szülőjének jogellenes magatartása komolyan veszélyezteti. (P. III. 1983/1926., Grill XX. 518.) Az a körülmény, hogy a nőnek leány korában szeretője volt, a férjet neje elűzésére fel nem jogosítja; s minthogy a férj a birói meghagyás dacára nejével a házassági életközösséget vissza nem állította, a házasság a házassági törvény 77. §-ának a) pontja alapján felbontatott, s a férj a 85. §. szerint vétkesnek nyilváníttatott. (1163/1901., Dt. 3. f. XX. 103.) A házastárs, ki ágyasságban él, a H. T. 77. §-ának aj pontja alapján a bontást jogszerűen nem kérheti (2798/1904., Dt. 4. f. II. 238.) Ugvanígy: P. III. 2764/1913., MD. VIII. 79.; Rp. III. 1137/1915., MD. IX. 279.