Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megszűnése. 65 okot képez, fennforog... (902. máj. 27. 7643.) — Pécsi tábla: (902. nov. 19. 2550.) — Curia: Hhagyja. (903. jan. 28. 87.) Habár peres felek az Ungváron 1896. dec. 22-én 526. sz. alatt felvett s a perhez csatolt közjegyzői okirat szerint abban állapodtak meg, hogy egymástól elválnak s 1896. decemberben a házassági együttélést meg is szüntették; tekintve azonban, hogy a házassági életközösség céljával ellentétes és közjegyzői okiratba joghatállyal be nem foglalható ez a megegyezés nem gátolhatta felperest abban, hogy alperestől az életközösség visszaállítását kívánja, s azt erre birói határozattal köteleztesse; tekintve, hogy felperes kérvényéből nem lehet arra következtetni, hogy az életközösség visszaállítását nem komolyan akarta; tekintve, hogy alperes a birói határozatnak az abban megszabott határidő alatt eleget nem tett, azt pedig, hogy erre jogos oka lenne, ki nem mutatta, amennyiben a kihallgatott tanuk vallomása szerint, ha néha volt is peres felek között civódás és félreértés, de alperes felperesnél rossz bánásmódban nem részesült, sőt felperes őt fürdőre is többször elküldte az orvos tanácsára, alperes olyannak volt tekintendő, mint aki az életközösség visszaállítását meghagyó birói határozatnak igazolatlanul nern tett eleget, amiért is peres felek házassága, mindkét alsóbiróság ítéletének e részben megváltoztatása mellett, felperes keresete folytán az idézett törvény 77. §-ának a) pontja alapján felbontandó, s alperes a 85. §. értelmében vétkesnek kimondandó volt stb. (C. 903. febr. 25. 7619/1902.) A nő a férjet nyomban a polgári házasságkötés után elhagyta és az életközösséget a bírói felhívás dacára sem állította vissza. A nő az elhagyás okául azt hozta fel, hogy a házasságot szülei unszolására kötötte meg, bár férjét ki nem állhatta, nem szerette, azért nem is kezdte meg vele az életközösséget. Ezen viselkedés megállapítja a házassági törvény 77. §. a) pontjában irt bontó okot és jogot ad arra, hogy a nem vétkes fél. ha különben a törvényben előirt feltételeknek eleget tett. a házasság felbontását kérelmezhesse. (C. 904. febr. 9. 8964.) Abban az esetben is, ha a felek az életközösséget egyetértőleg szüntették meg, bármely fél kérheti utóbb annak a visszaállítását és ennek megtagadása esetében a házasság felbontását. Alperes a kitűzött határidő alatt bejelentette ugyan a bíróságnak, hogy hajlandó az életközösséget visszaállítani, de minthogy annak tényleges visszaállítására a bíróilag kitűzött határidő alatt semmi lépést nem tett és így bejelentését komolynak venni nem lehet: a házasság felbontatott. (C. 904. márc. 16. 875.) Ha a férj önként teszi át lakóhelyét más világrészbe, oda őt neje követni rendszerint nem köteles. Ha tehát ilyen esetben a nő férjét követni nem akarja, ennek kiköltözése a házassági életközösségnek a házasság céljával össze nem egyeztethető megszakítását vonja maga után, mert a kiköltözést jogosan megtagadó nővel szemben a férjnek a kiköltözésben nyilvánuló Dr, .Meszlény : Magyar magánjog. II. k. 5