Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Házassági jog. hanem kizárólag arra irányult, hogy alperes felhivásával a házasság felbontására jogcim szereztessék s így felperes eme kérelme alapján helytelenül kibocsátott felhivásnak joghatály nem tulajdonítható: mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest úgy a házasság felbontására irányzott keresetével, valamint a perköltség megtérítése iránt előterjesztett kérelmével elutasítani kellett. (C. 901. jan. 10. 7049/900. M. XII.) Felperesnek az a kijelentése, hogy ha alperes az életközösséget folytatni nem kívánja, felperes az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján ellene hűtlen elhagyás címén a válókeresetet beadni szándékozik, nem bizonyítja azt, hogy felperesnek a házassági életközösség visszaállítását célzó kérése nem komoly. A házasfelek között létrejött olyan megállapodások, melvek a házasság felbontását célozzák, joghatállyal nem bírnak. (C. 1905. márc. 29. 1142.) C: A H, T. 77. §. a) pontjára alapított bontó keresetnek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a bontást kérő félnek a házassági életközösség visszaállítására irányuló szándéka komoly és őszinte legyen. Ha a felperes visszahívási kérvényének nincsea jogi hatálya, nem is kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy az alperes távozása jogos okból történt-e vagy nem. (1926. okt. 28. P. III. 1455/1926., Térfy Dt. 1927, 517. sz.) C: A jogtalan különélésre alapított bontó kereset beadása idején idegen nővel együttélő férj keresetének jogszerű alapja megszűntnek tekintendő. (4505/1921. M. Tára III. 47. sz.) C: A visszahívás komolytalansága és a visszafogadási készség fenn nem forgása esetén a H. T. 77. §-ában irt házassági bontó ok nem létesül. (5052/1921. M. Tára III. 64. sz.) A birói gyakorlat az ügyvédi felhívást nem tekinti a vétlen házastárshoz való békítő közeledésnek, de a jelen esetben az ügyvédi felhívás 1922. VIII. 29-én küldetett el s így a fenti elvi álláspontban kifejezésre juttatott 6 havi idő a birói felhívás kérelmezéséig (1923. I. 10.) le se telt, e szerint nem helytelen az a ténybeli köveztetés, hogy a birói felhívás kibocsátásának kérelmezésével bontó ok létesítése volt a cél, mert a per a házassági életközösség visszaállítására irányuló magánúton való reábirás, vagyis az elmellőzhetetlen előfeltétel nélkül lett a H. T. 77. §. a) pontjára alapítottan megindítva (C. P. III. 1050'1925., 1926. ápr. 27., Polg. Jog esettára). A megszakított életközösséget helyreállítani kivánó házastárs szándékának komolynak kell lennie, mert különben a H. T. 77. §-a alapján a házasság fel nem bontható, még ha a másik fél a felhivásnak nem is tesz eleget. (1132/1901., Dt. 3. f. XXI. 34.) Ugyanígy: P. III. 1654/1914., MD. VIII. 202.; Rp. III. 5655/1915., MD. X. 49.; P. III. 1733/1916, MD. 143.; P. III. 5052/1921.. MD. XV. 29.) Az a házastárs, akinek kérelmére a bíróság az életközösség visszaállítására vonatkozó határozatát kibocsátotta, a há-