Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megszűnése. 53 ítélkező bíróságok határozatai és ténymegállapításai a házasság felbontására irányuló perben ítélkező bíróságokra nézve ítélt dolog hatályával nem bírnak. (P. III. 2267/1912., MD. IX. 284.) Minthogy a házasság annak bírói felbontásával megszűnik s így a felek, külön tiltó rendelkezés hiányában, uj házasságot köthetnek anélkül, hogy erre nézve külön engedély birói kijelentése szükséges lenne: a birói ítéletben az uj házasságra lépés megengedése mellőzendő. (C. 97. okt. 13. 4367. M. 15094.). Házassági bontóperben a felperes viszonkereset hiányában csak akkor nyilvánítható vétkesnek, ha az alperes a per folyamán a felperes vétkessé nyilvánítását kéri. Az elsőbiróság ítélete ellen közbevetett felebbezésében előterjesztett ily kérelem, mint elkésett, figyelembe nem vehető. (C. 1905. szept. 7. 4407.) Bpesti tszék: A proletárbiróság előtt a házasság felbontásában való megegyezésre vonatkozóan tett nyilatkozat megtámadható azon az alapon, hogy a beleegyezés a terror hatása alatt jött létre. (37,601/1919. sz„ M. Tára I. 18. sz.) C: Házasság pusztán azon az alapon, hogy a házassági kötelességsértéssel vádolt házastárs a házasság felbontására irányzott, de bontóok hiányában alaptalannak bizonyult keresettel szemben nem védekezik, fel nem bontható. (84/1921., M. Tára II. 96.). A H. T.-ben nincs oly rendelkezés, amelynek alapján az épelméjű házastárs elmebeteg s e szerint cselekvőképtelen házastársával szemben házasságának felbontását kérhetné. (C, P. III. 6501/1924. Mj. Dt. XIX. 3.). dolog hatályával nem birnak. (P. III. 2267/1912., MD. IX. 284.) Oly megállapodás, mely szerint valamelyik házasfél bizonyos jogvesztés terhe mellett kötelezi magát arra, hogy a megindítandó bontóper elé akadályokat gördíteni nem fog: minthogy az erkölcsi fogalmakba ütközik, joghatályosnak el nem ismerhető. (P. II. 157/1914., MD. IX. 60.) A házasság felbontására irányuló megegyezés birói oltalomra nem méltó s így az közjegyzői okiratba sem foglalható. Az ily szerződéssel kapcsolatban s attól feltételezetten létrejött házassági vagyonjogi nyilatkozatok is érvénvtelenek. (Rp. III. 6794/1916. MD. XI. 65.) Nincsen olyan jogszabály, mely a házasfelek bármelyikét — bontóok fennforgása esetében — a házassági bontóper megindítására kötelezné, különösen pedig oly következménnyel, hogy ellenesetben a másik házasfél sérelmes magaviselete megbocsátottnak és így a különélés jogos indoka megszűntnek lenne tekintendő. (P. III. 163/1917., MD. XI. 142.) Felek közjegyzői okiratban megegyeztek, hogy elválnak, s hogy a férj a nő közszerzeményi és tartási igényeinek kielégítésére meghatározott összeget fizet, amellyel a nő vagyoni igényei végleg és teljesen kielégíttetnek. Felek az okirat kiállítása után még néhány hónapig együtt éltek; a férj kifizette a kikötött összeget, s az átvételi elismervény kiállítása után