Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

54 Házassági jog. elhagyta feleségét. A nö tartásdijat követel. C. megítéli, mert: a közjegyzői okiratban, a házassági kötelék közös megegyezéssel való felbontására vonatkozó megállapodás a házasság társadalmi és erkölcsi céljával ellentétben állván, azt alapjában véve joghatályosan létrejöttnek tekinteni nem lehet, s így a nőtartásra vonatkozó részében nyilván érvénytelen. Mindkét fél hibájából létesült, a jó erkölcsökkel ellentétes eme megállapodás hatályon kivül helyezése mindkét fél feltétlen kötelességében állván, annak létrejötte után a további együttélései nyilván a feleknek az az elhatározása jutott kifejezésre, hogy annak hatályt tulajdonítani maguk sem kívánnak; ezek után az alperesnek az az egyoldalú magatartása, hogy a maga részéről utólag mégis e megállapodás folytán az abban foglalt kikötések foganatosításával a közös lakás elhagyása mellett az életközösséget megszakította, most már egyedül az ő terhére eső oly vétkes cselekedet, melynek alapján a felperes nőtartásdij iránti igénye kétségen felül áll. (III. 288/1927. 1927. X. 27., Jogi Hírlap I. évf. 2027. sz.) 76. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa házasságtörést vagy természet elleni fajtalanságot követ el, avagy tudva, hogy házassága még fennáll, uj házasságot köt. V. ö. 47. §. a) p„ 83., 105. §§. Különélés rendszerint elrendelendő: H. T. 99. §. Eljárás: Pp. 665. §.; a fellebbezési eljárásban: Pp. 677. §. 5. bek.; a felülvizsgálat során: Pp. 680. §. A házastársak különélésének ideje alatt az egyik házasfél által egy harmadik személlyel elkövetett nemi közösülés ténye, amely tény a házassági együttélés megbontására okul nem is szolgált, a házassági törvény 76. §-ában foglalt házasságtörés! bontó okot meg nem állapítja. (C. 99. szept. 28. 672/99. M 16236.). Az 1894: XXXI. t.-c. 76. §-ában megjelölt házasságtörés, az erre nézve kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint, csak a házasfelek együttélésének ideje alatt elkövetett esetekben alkalmazható, mint önálló bontó ok. (C. 905. szept. 27. 4603.) A házasság fogalmából, annak természetéből és rendeltetéséből következik, hogy nem csupán szorosabb értelemben vett házasságtörés, de törvényes házasságban élő egyén részéről uj házasság kötésére vonatkozóan tett igéret is a házastársi köteles hűséget sérti és így a jó erkölcsökbe ütközik, birói uton érrényesíthető kötelem alapjául tehát még abban az esetben sem szolgálhat, ha a kérdéses igéret tételekor a házasfelek között a házassági életközösség tényleg már megszakadt és azok közt válóper van folyamatban. (C. 1908. szept. 2. 246.) A H. T. 76. §-ában megjelölt jogszabály házasságtörés