Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

648 A kiskorú gyermek jogállása. E hatalomnál fogva az atya kiskorú gyermekeinek törvényes képviselője, azok vagyonát rendszerint (16,, 24,, 25. §§.) számadás terhe nélkül kezelni s részökre gyá­mot nevezni és valakit a gyámságból kizárni van jogo­sítva. Ad 3. bek.: v. ö. MT. 266., 267., 292., 306. §. 1. bek., 314. §. V. ö. 7„ 10—12., 14., 20., 26., 27., 34., 37., 39., 44., 91., 113., 151. §§. Az atya kiskorú gyermekei vagyonának jövedelmét nem igényelheti, ha ő kiskorú gyermekeinek tartását és nevelését nem teljesítette, avagy ha az atyai hatalom gyakorlásától meg­fosztatott. 5335/1904., C. Dt. 4. í. I. 207.) Az atya nem követelheti a tulajdonközösség megszünteté­sét atyai hatalma alatt álló kiskorú gyermekeivel szemben, ha az ingatlannak a gyermekek birtokából való elvonása által törvé­nyes vagyonkezelői kötelezettségei ellen vétene, (C. P. V. 329/ 1914., MD. IX. 17.) Az atyai hatalmat gyakorló atya a kiskorúnak oly vagyo­nát, mely a háztartás folytatásához szükséges, csakis abban az esetben használhatja, ha ő a kiskorúakat tényleg háztartásában látja el; mert ezek a használati dolgok (bútorok, s egyéb lakás­berendezési tárgyak) is elsősorban a tulajdonos kiskorúaknak célját kell hogy szolgálják. (C. P. III. 1324/1920., MD. XIV. 5.) Ha a nős kiskorú gyermek vagyonát atyja kezeli, ez a va­gyon és jövedelme a kiskorút terhelő törvényes tartásdijak iránti követelés kielégítési alapjául is szolgál, (C. P. III. 6557/1924., MD. XVIII. 40.) A törvényes képviselettel biró kiskorú ellenében az elévü­lés rendszerint számításba veendő; a fenforgó esetben azonban az elévülési határidő a felperes nagykorúságától számíttatott, meri öröklési igényét az őt kiskorúsága alatt törvényesen kép­viselő aiyja ellen is érvényesítheti, aki a kereseti ingatlanokat saját szerzeményének vitatván, a felperes öröklési igényét annak kiskorúságában és képviseletében saját maga ellen nem érvé­nyesíthette. (C. 1102 1900. VI. 13., Dt. 3. f. XIX. 9.) Habár az 1877: XX. t.-c, 15. §-a szerint a kiskorú gyermek törvényes képviselője az apa, mégis oly esetben, midőn a házas­felek különváltan élnek s a kiskorú gyermek az anyjánál tar­tózkodik s az által láttatik el, az anya ama jogtól, hogy gyer­meke érdekében az apa ellen perrel léphessen fül, meg nem fosztható. (900. jan. 19. I. G. 549/99. M. XII.) A kiskorú nevében tett örökösi nyilatkozat — bár a gyám­hatóság jóváhagyta — a kiskorúra nem kötelező, ha a nyilatko­zatot tevő apa érdeke a kiskorú érdekével ellentétes, mert a hagyatéki tárgyalásnál az apa ez esetben a kiskorút nem is kép­viselhette. (C. Rp, VII. 4461/1915., MD. X. 36.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom