Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Szülőket terhelő tartás. 641 A kiskorú leszármazó tartási, illetőleg neveltetési igényéről távollevő atyja, illetőleg anyja ellenében az 1885: VI. t.-c. 11. •a 12. §§-ai rendelkeznek (1. alább). A tartáshoz való hozzájárulás mértékére nézve a szülők szabadon egyezkedhetnek. (C. 911/1921., M. Tára II. 133.) Törvényes gyermek tartásdijának követelése ügyében hatáskör: Ppé. 21. §., alább. Hatáskör megállapítása, törvényes gyermek tartásdijának megfizetése iránt nagybátyja által az atya ellen indított ügyben. Ebben az ügyben a kir. bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, inert az 1877: XX. t.-c. 11. §-a alapján csak a törvényes gyermeket szülei vagy nagyszülei irányában megillető tartási követelésről való határozás tartozik a gyámhatóság hatáskörébe, ebben az ügyben azonban nem a törvényes gyermeknek ilyen követelése, hanem a gyermek anyai nagybátyjának arra alapított követelése a per tárgya, hogy az atyának a gyermek irányában íennálló tartási kötelezettségét az atya helyett ő teljesítette, az ekképen teljesített tartás megtérítésére irányuló követelésnek az atya elleni érvényesítése pedig — külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában — birói útra tartozik. (6063 1904. I. M. sz. min. tan. hat., Igazs. Közlöny XV. 190. 1.) 1878: V. t.-c. 292. §. Gyilkosság és emberölés esetében, ha a megölt után oly személyek maradtak, kiknek tartásáról gondoskodni köteles volt: azok részére megfelelő kártérítés is megítélendő, mely a viszonyokhoz képest egyszersmindenkorra fizetendő tőke vagy évi járadék lehet. a) A szülőket terhelő eltartási kötelezettség. Mivel az atya mindaddig, mig életben van és atyai hatalmától törvényes uton meg nem fosztatik, törvényes kiskorú gyermekei képviseletére egyedül jogosult; mivel továbbá az 1877: XX. t.-c. 11. §-ának első bekezdése szerint a vagyontalan kiskorúakat első sorban a törvényes atya, és csak ennek nemlétében vagy vagyontalansága esetében tartozik az anya eltartani, az anyának az a tartási kötelezettsége tehát csap az apa elhalálozása, vagy vagyontalanná válta esetében áll be; végre minthogy a fentebb idézett törvény 11. §-ának rendelkezései a kiskorú vagyontalanságát is feltételezik, a vonatkozó anyagi jogszabályok értelmében azonban, ha a szülők vagyontalanok és a kiskorúnak saját vagyona.van, a kiskorú életszükségleteire fordítandó kiadások a kiskorú vagyonából fedezendők; a jelen per eldöntésére, már csak azon hivatalból vizsgálandó kérdés megvilágítása végett is. hogy helyesen vonatott-e az anya a kiskorúak képviseletében perbe, és a peres kérdés megoldásánál irányadó jogszabályok helyes alkalmazhatása végett is lényeges körülményt képez első sorban az, hogy a kiskorúak törvényes Dr. Meszlényi: Magyar magánjog. II. 41