Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

642 A kiskorú gyermek jogállása. atyja életben van-e, s ha igen, a kiskorú gyermekei felett való atyai hatalom gyakorlatától nincs-e megiosztva; másodsorban pedig az, hogy maga az atya, vagy a felp által gyógykezelt kiskorú bir-e saját vagyonnal. (C. 99. dec. 28. I. G. 312.) Az apa nem kötelezhető azon ruhaáruk megfizetésére, melyeket kiskorú, de önálló keresettel biró (néptanító) fiának szolgáltattak ki, ha ő a megrendeléshez nem adta beleegyezését (C. 93. dec. 1. 10.360. M. 12.403.). A szülők a kiskorú gyermekök részére kiszolgáltatott ruhák árát csak akkor kötelesek megfizetni, ha azok szükséges volta be van bizonyítva, vagy ha azok beleegyezésükkel leltek kiszolgáltatva (C. 94. okt. 5. 789. M. 12.404.). Az atya tartozik ugyan kiskorú gyermekének elkerülhetetlenül szükséges ruházatáról társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelőleg gondoskodni, azonban kizárólag reá tartozik annak a meghatározása, hogy a kiskorú fiúnak minő ruházatra van szüksége és mikor, minélfogva az ő tudta és beleegyezése nélkül, a fia részére kiszolgáltatott ruhanemüek árának megfizetése őt nem terhelheti. — Kiskorú gyermek tartása és ruházata a családfőt terhelvén, apa létében az anya ezekért felelősségre nem vonható (Bp. tszék 1904. szept. 26. III. E. 261.). Az 1894: XXXI, t.-c. 95. §-a csakis a gyermek és szülőinek egymásközötti viszonylatában nyer alkalmazást, mig harmadik személyek irányában az 1877: XX, t.-c. 11. §-a 1. bekezdésében irt rendelkezés érvényesül. (C. P. I. 7316/1923., MD. XVII. 75.) Bár a vagyantalan s keresetképtelen kiskorú gyermeket eltartani elsősorban az apa köteles is, ha a nő férjét indokolatlanul elhagyva, gyermekét magával viszi, az apa a gyermeknek külön eltartására csak akkor kötelezhető, ha a gyermeknek nála tartását megtagadta. (C. I. G. 113/1902., Dt. 3. f. XXIII. 35.) Az anya, ha erre vagyonilag képes, nagykorú leányát eltartani köteles, ha ez megfelelő kereset hiányában és vagyontalansága miatt a maga erejéből nem bir megélni és a nagykorú leány saját gyermekeinek nincs olyan vagyona, amelyből esetleg tartást nyerhet, és pedig akkor is, ha a nagykorú leányt a szülők már kiházasították, az időközben elhalt apjának hagyatékából örökségét megkapta és saját férjétől tartást azért nem igényelhet, mert a házasság az ő hibájából bontatott fel. (C. I. G. 559. sz., MD. I. 68.) Minden egyes esetben a fenforgó viszonyok és körülmények mérlegelése mellett a biróság belátása szerint állapítja meg azt, hogy mely életkorban tartja a gyermeket keresetképesnek, (B,pesti T„ G. 619/1908, sz„ MD. III, 59.) A szülők törvényes gyermekeiket teljeskoruságukig, illetőleg férjhezmenetelükig kötelesek eltartani. (C. P. III. 3651/1909 MD. III. 264.) A különváltan élő anya a gyermeknek a család körén kivül