Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Kiskorúság meghosszabbítása iránti eljárás. 635' okirat alapján alp.-t fizetésre kötelezni nem is lehetett, mert az alp. által kiállított A) alatti okiratra vonatkozólag íelp. által felhozott az az érvelés, hogy az alp.-re nézve meghosszabbított gondnokság a kötelezettség megállapítására befolyással azért nem birna, mert alp. 1873. márc. 19. éveihez képest már nagykorú volt és mert a meghosszabbított kiskorúság nem lett közzé téve — figyelembe nem vétethetett, mert alp.-re, mint osztrák honosra vonatkozólag a személyes kötelezettségi képesség, az országbírói értekezlet III. részének 1. §-ával visszaállított 1840. évi XV. t.-c. 3. §-a rendelkezésének ez ügyben is mérvadó joghasonlatosságánál fogva, az alp.-re osztrák honossága idejében érvényes határozmány szerint bírálandó el; minthogy tehát alp. az A) alatti okirat kiállítása idejében személyes kötelezettségi képességgel nem birt, mert kiskorúsága meg volt hosszabbítva, a természeti nagykorúságnak beállta nyomatékosnak nem volt elfogadható, végre mert felp. nem is állította, hogy alp. az A) alatti okirat kiállítása körül rosszhiszemüleg járt el és magát önjogu személynek kijelentve, felp. jogelődjét tévedésbe ejtette volna. Curia: Hhagyja. Ind. Alp. a kereset alapjául szolgáló A) alatti kötelezvény kelte idejében ausztriai állampolgár volt s mint ilyen ellen a kiskorúság az erre illetékes osztrák bíróság által meghosszabbíttatott. Minthogy pedig minden jogügylet a keletkezése idejében fennállott jogviszonyok szerint bírálandó meg, az pedig bizonyítva van, hogy alp. az A) a. kötelezvény keletkezése idejében terhes jogügylet kötésére személyes képességgel nem birt s minthogy az alp. ellen, mint az abban az időben nem magyar honpolgár ellen saját bírósága által kimondott kiskorúság meghosszabbítás joghatálya mindama terhes jogügyletekre kiterjed, amelyeket alp. meghosszabbított kiskorúsága idejében Magyarországban is kötött, mivei az idegenek jogügyletekre való személyes képessége azon törvények szerint bírálandó meg, amelyeknek az idegen, mint alattvaló van alávetve, ennélfogva a felp. az alp. meghosszabbított kiskorúsága idejében keletkezett A) a. kötelezvényből vele szemben jogokat anynyival kevésbé nem meríthet, mivel felp. maga sem állítja, hogy a követelés olynemü volna, mint amely a kiskorúnak nyújtott olyan, az életfenntartáshoz szükséges dolgok kiszolgáltatásából merült fel. amelyekre nézve a fennállott kiskorúság sem rre.nthetné a fizetési kötelezettség alól. (91. jan. 29. 5682/90. M. 2149.) Bpesti tábla: A válóperhez NB) alatt csatolt iparhatósági értesítvényből kitűnik ugyan, hogy H. B. részére, kiskorúságának meghosszabbítása után iparigazolvány kiállíttatott, de mivel nevezettnek kiskorúsága birói határozattal hosszabbíttatott meg, ez a kiskorúság az 1881: LIX. t.-c. 107. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1881. nov. 9. 3263. sz, a. kiadott igazságügymíníszteri rendelet 17. §-a értelmében csak az azt elrendelt volt bíróság határozatával szüntethető meg, mert a meghosszabbított kiskorúságnak birói határozattal történt megszüntetése előtt az,