Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

636 Gyámsági törvény. akinek kiskorúsága meghosszabbíttatott, teljeskorunak nem te­kinthető, amiből önként következik, hogy reá nézve a vt. 1. §-a 2. bekezdése alkalmazást nem nyerhet s mert az az iparigazol­vány kiállításának puszta ténye a meghosszabbított kiskorúságot hatálytalanná nem teszi; ezek szerint H. B. még abban az eset­ben sem birna szenvedő váltóképességgel, ha gyámja és az ille­tékes gyámhatóság beleegyezésével űzne önálló ipart. — C: H.­hagyja. (99. jan. 20. 7.) A kiskorúság meghosszabbításának nincs helye, ha az illető egyén a pazarlásokat évek előtt követte el, ujabban azonban a vagyont veszélyeztető életmódját megváltoztatta. (C. 5329/85.) A felperesi tanuk által bizonyított rendes életmódnak a tartama elég hosszú idő arra, hogy az 1877: XX. t,-c. 9. §. utolsó bek. felsorolt eset fennforgása megállapíttassék és pedig annyi­val inkább, mert a kiskorúság meghosszabbításának az a rendel­tetése, hogy a muló jellegű könnyelmű életmód általi tönkre­jutástól óvassék meg a kiskorú, azonban annak meg kell szűn­nie, ha a kiskorú huzamosabb időn át, mint jelen esetben is, 1902. év óta rendes életmódot folytat, mert az bizonytalan időre, esetleg egész életre fenn nem tartható és pedig annál inkább nem, mert a tékozlásnak bármikor eleje vehető az 1877: XX, t.-c. 28. §-a értelmében. Az a körülmény pedig, hogy a kiskorú­nak elmeállapota milyen, az 1877. évi XX. t,-c. 8. és 28. §-ának a rendelkezéséből kitetszőleg nem a kiskorúság meghosszabbí­tásának a megszüntetése, hanem csak a gondnokság alá helye­zési eljárás keretében képezheti mérlegelés és döntés tárgyát. Ezek szerint megszűnvén az az ok. amely miatt felperesnek kis­korúsága meghosszabbíttatott, az tehát az 1877: XX. t.-c. 9. §. értelmében megszüntetendő volt. (1905. márc. 28. 8110/904.) Gyt. 10. §. A kiskorúnak személye fölötti felügyeletet a szülők, ezek nemlétében a gyám gyakorolja. A kiskorúak a szülők és a gyám iránt tartozó enge­delmességre mindaddig, mig eltartásukról önmaguk nem gondoskodnak, vagy atyjokkal, illetőleg gyámjukkal házi közösségben élnek, házi fegyelem által szoríthatók. A házi fegyelem csak a kiskorú egészségére ártalmat­lan módon gyakorolható. V. ö. MT. 277., 278. §§. Ad 1. bek.: v. ö. MT. 265. §. V. ö. alább 22., 37. §§. 1913: VII. t.-c. a fiatalkorúak bíróságáról. 12. §.: Fia­talkorú bűnügyében az eljárás megindításáról értesíteni •kell a fiatalkorú tartózkodóhelye szerint illetékes árva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom