Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Házassági jog. Oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. Megállapítási per: Pp. 686, §. Az a kérdés, hogy a házasfelek közötti jogviszony, a házasság, érvényesen fennáll-e vagy sem? a felperesek házassági jogának szempontjából a kereseti előadás szerint kérdéses lévén, e jogviszony biztossága a birói megítélést szükségessé teszi, továbbá, minthogy a házassági törvény 47. és 56. §-ok rendelkezései, a közérdek képviseletében az ügyészséget, a semmis és érvénytelen házasságok megtámadására hatáskörrel ruházza fel, a felperesek jogviszonyának biztosítására éppen az alperessel, mint az érvénytelenségnek a közérdek képviseletében érvényesítésére hatáskörrel biró alperes ellenében teszi a megállapítást szükségessé. Ezek következtében a keresetet érdemleges megbirálás alapjául el kellett fogadni és a törvényszéket ennek megfelelő további eljárásra utasítani. (Bpesti tábla. 99. máj. 18. 2284. M. 16,230.) A H. T. 30. §-a 2. bekezdése értelmében a törvény parancsoló rendelkezése ellenére nem polgári tisztviselő előtt történt kötés a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. Ezen még az a körülmény sem változtathat, hogy az esküvő idején a szerb megszállás miatt a házasságnak a polgári tisztviselő előtti megkötése esetleg akadálya ütközött. A házasságon kivüli nemi viszonytól miben sem különböző ez a viszony alapjában a jó erkölcsökbe ütközőnek lévén tekintendő, annak létesítésére, fenntartására vonatkozólag s a fenntartás céljából a felek valamelyike, sőt harmadik személyek által tett ígéretekből sem jogot, sem kötelezettséget származtatni nem lehet. (C. 1927. máj. 27. P. III. 8080/1926. sz., Mj. Dt. XX. 70.) Szovjetházasság. A kir. Ítélőtábla tényként azt állapította meg, hogy S. József vádlott dacára annak, hogy Sz. Máriával 1911. szept. 11-én kötött törvényes házassága fennállott, Krasznojarszkban 1918. június 14-én polgári hatóság előtt B, Mária orosz állampolgárral házasságot kötött az 1918. július 5-én kiadott kivonat szerint. Ezen adatokból vonta le azt a jogi következtetést, hogy a vádlott, ki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házasságra lépett, ezen cselekményével a Btkv. 251. §. első bekezdésében meghatározott kettős házasság bűntettét követte el. Ez a jogi következtetés azonban téves, magából a vádlott által bemutatott kivonatból, illetőleg ennek a kir. ítélőtábla ítéletében megállapított tartalmából ugyanis csak az a tény derül ki, hogy S. József az okiratban megnevezett személyek előtt házassági nyilatkozatot tett és hogy az okmányban megnevezett