Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megkötése. 17 hivatalnok a házasságot megkötöttnek jelentette ki. Ebből a tényből azonban egymagából még nem állapítható meg az is. hogy a vádlott által Oroszországban kötött ez a házasság, a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint alakilag érvényes módon jött volna létre. Nem állapítható meg ez azért, mert az Oroszországban a házasságkötés idejében érvényben lévő jogszabályok, sőt a vádlott által bemutatott kivonatban idézett 1917 december 18-án kelt rendelet tartalma is a bíróságok előtt ismeretlen s azokat ezidőszerint — nemzetközi összeköttetés hiányában — beszerezni nem is lehet. Már pedig az 1894: XXXI. t.-c. 113. §-a értelmében a házasság érvényessége — a házasságkötés alaki kellékei tekintetében — a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg. A felhozottak szerint azonban nem állapítható meg, hogy a vádlottnak Oroszországban kötött házassága alakilag érvényes házasság volt: a vádlott cselekménye tehát e lényeges tényálladéki elem hiányában nem bűncselekmény. (C. 1924. ápr. 1. II. B. 6541/1923. B. Dt. XIX. 12.) I. A H. T. 113. §-ának alkalmazásában az Orosz-Tanácsköztársaság jogszabályai nem jöhetnek figyelembe. — II. Abban a kérelemben, hogy a házasság érvénytelennek mondassék ki, azt a kérést is benne foglaltnak lehet venni, hogy az mondassék ki, hogy a kötést nem lehet házasságnak tekinteni. (Bp. T. Mj. Dt. 1925. ápr. 20., 10. P. 4864/1922. sz., Mj. Dt. XIX. 1.) A forradalom folytán Oroszországban létesült államalakulást és ennek szervei által létesített jogszabályokat a magyar állam törvényalkotó szervei ezeideig nem ismerték el; a nemzetközi jog szempontjából tehát az oroszországi jelenlegi tényleges állapot jogállapotnak nem tekinthető s így a H. T. 113. §-a szerinti fennálló törvényeknek azon orosz törvényeket kell tartani, amelyek az úgynevezett tanácsköztársaság megalakulása előtt voltak érvényben Oroszországban. — Ezek szerint pedig a peres felek házasságkötése csak akkor volt volna érvényes, ha azt igazhitű (gör. kel.) templomban, igazhitű lelkész megáldotta volna (orosz polg. törvénykönyv 67. §-a), ami nem történt meg. Peres feleknek csupán az úgynevezett tanácsköztársaság polgári tisztviselője előtt kötött házassága a H. T. 113. §-a értelmében érvényes házasságnak nem tekinthető. (Bpesti T. 11. P. 10929/1924.; C. P. III. 4047/1925.; M. Tára VII. 6.) A m. kir. Curia az orosz szovjet úgynevezett törvényeiben szabályozott házasságot sem a magyar r.e nzet, sem pedig a művelt nemzetek házassági jogának, valamint az általános erkölcsi felfogásnak anyagjogi hatásaiban is megfelelő „házasságinak nem tekintheti, mert az olyan — habár jogi alakkal biró megállapodása az úgynevezett házasu'anció feleknek, TF I 9 Dr. Meszlény : Alagyar magán)0<í. II. k. -