Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

30 Bevezető szabályok. helyzetét és az adósnak teljesítőképességét. V. ö. id. t.-c. 14. §. ut. bek. is. V. ö. M. T. 981., 983., 1737. §§., 1738. §. 2. bek., 1739. §. 2. bek. Folyamatos szállítási kötelezettség esetében a vevő, aki a teljesítéshez ragaszkodik, nem zárkózhatik el attól, hogy a háborús viszonyokhoz képest a megállapítottnál nagyobb egységárat fizessen, mert a méltányossággal ellenkezik, hogy egyik fél pusztán a háború miatt a másik fél rovására túlságos mérvű előnyhöz jusson. (C. P. VIII. 2654/1918. sz., Mj. Dt. XIII. 7. sz.) V. ö. Mj. Dt. X. 155., XII. 176. sz. is. Az a kérdés, hogy a gazdasági lehetetlenülés esetén az ügylet továbbra is fenntartassék-e vagy hatálytalaníttassék, minden esetben a felek összes viszonyainak és a tárgyi körülményeknek beható mérlegelésével döntendő el. (C. P. V. 2473/1926. sz.) Ad „fontos ok": 1. pl. Pp. 239. §.; 1410/1926. M. E. sz. rendelet (csődönkivüli kényszeregyezség) 62,, 63. §§. Ad „bíróság belátása": Pp. 270., 271., 371., 374., 376. §§. Az ági vagyonkép a háború alatt átháramlott pénzösszeget méltányosság szerint kell felértékelni (C. P. I. 2428/1922. sz. Uj Dtár 1925. 552. sz.). Ugyanígy a kötelesrészt (C. P. I. 3083/1920. P. I. 1941/1921., 6094/1923., P. I. 563/1925., P. I. 7718/1922. sz.. Uj Dtár 1925. 567—569. sz.) stb. 5. §. A törvény magyarázatában és alkalmazásában nemcsak a szöveg szószerinti értelmét, hanem a törvénynek a rendelkezés alapgondolatában és céljában megnyilvánult szándékát, valamint a rendelkezéseknek egymással összefüggő kapcsolatát is figyelembe kell venni. Hk. Előbesz. 11. cím. Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak hármas erejéről. A törvény pedig háromféleképen különbözik a szokástól. Először: mint a hallgatólagos a nyíltan kifejezettől. 1. §. Másodszor: mint a feljegyzett és fel nem jegyzett, habár ez nem lényeges különbség. Mert a fejedelem törvénye, ha leirva nem volna is, azért törvény maradna. És ha a szokás Írásban foglaltatnék, azért mégis csak szokás volna; mint például: a hűbéri szokások, a melyeket írásba foglaltak. 2. §. Harmadszor: mint pillanatnyi és az egymásra következő; minthogy a szokás nem rögtön keletkezik. Mert a hallgatólagos dolgok lassúbb lépéssel haladnak, mint a nyíltan kifejezettek. És mert az, a mi hozzávetésből ered, nem annyira bizonyos, mint a határozottan kifejezett. Épen azért a szokást a nép tulajdonképen be sem hozhatja rögtönösen, hanem csak idő folytán. 3. §. A szokásnak pedig hármas ereje van. Tudni-