Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

6 Bevezető szabályok. csődnyitás joghatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett. A kezelési és a rendelkezési jogot, a jelen törvény korlátain belül, a tömeggondnok gyakorolja. 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) 4. §. 1. p. bek.: A tömeggondnoknak jogában áll, a közadós nevében örökséget és hagyományt elfogadni, s ezeknek megszerzése végett a törvényes lépéseket megtenni. A közadósra szálló örökségből a csődtömeget csak az illeti, a mi a netaláni terheken felül fenmarad. 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) 5. §.: Abból, a mit a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, a csődtömegbe nem vonathatik be azon összeg, mely a közadós, vagy azon személyek tartására szükséges, akik irányában a közadós törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva tartásra köteles; mi felett a csődbiróság, szükség esetében a közadós és a tömeggondnok meghallgatása mellett határoz. A közadós a csődtömeghez tartozó vagyonból tartást nem követelhet, és ilyenben csak a csődhitelezők beleegyezésével részesíthető. 1878: V. t.-c. (Btk.) 55. §.: A hivatalvesztésre itélt elveszti: 3. a gyámságot vagy gondnokságot; 4. az örökösökre át nem szálló nyilvános cimeit, belföldi rend- és diszjeleit, külföldi rend- és diszjelek viselhetésének jogosítványát; 5. a megjelölt hivatalok, szolgálatok, állások és kitüntetések elnyerésére való képességét, a biróság által meghatározott idő tartamára (57. §.). 1878: V. t.-c. (Btk.) 58. §.: Aki hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetett, ha szabadságvesztés-büntetését kiállotta; közhivatalra vagy közhatósági megerősítéstől függő hivatalra, állásra vagy szolgálatra azon időtől fogva ismét alkalmazható, amelytől politikai jogait újból gyakorolhatja.