Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Jogképesség korlátai. 7 A szülőt, aki szabadságvesztés-büntetését kiállotta, mindazonáltal gyermekei fölötti gyámság, illetőleg gondnokság átvételében a jelen törvény nem gátolja. 1879: XL. t.-c. (Kihágási Btk.) 24. §. 1. bek.: Hivatalvesztés vagy a politikai jogok felfüggesztése, a kihágás fölött itélő bíróság által nem állapítható meg. A hivatalvesztésre ítélt nem kaphat engedélyt az országos cimer használatára: 1883: XVIII. t.-c. 2. §. V. ö. 45799/1913. I. M. sz. rend. A községből való kitiltást kimondó jogerős biróí ítéleteknek a rendőri hatóságokkal közlése. (I. K. 1913. 9. sz.) 41410/1913. I. M. sz. rend. A közveszélyes munkakerülők bűnügyi nyilvántartása. (I. K. 1913. 8. sz.) Akit politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére jogerősen elitéltek, az ítéletben megállapított idő alatt ki van zárva az országgyűlési képviselőválasztói jogból. (1925: XXVI. t.-c. 7. §. 13. p., 9. §.), v. ö. az id. 7. §. 4., 5. bek. is. 1877: XX. t.-c. (gyámsági törv.) 23. §.: Az atyai hatalom gyakorlata felfüggesztetík: a) ha az atya gondnokság alá kerül; b) ha bűntettért vagy vétségért 1 évnél hosszabb ideig tartó szabadság-büntetésre ítéltetett, a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel. Az atya az aj pont esetében a gondnokság alól való felmentés, a b) pont esetében, a mennyiben a törvény mást nem rendel, a szabadság-büntetés kiállása után az atyai hatalom gyakorlatát visszanyeri. Ha az atya csőd alá kerül; a gyámhatóság az atyát a csőd tartama alatt a kiskorú vagyonára nézve számdástételre kötelezheti, vagy ha a csődbejutás körülményei indokolvák, a vagyonkezelést a csőd tartamára tőle elveheti. V. ö. 1877: XX. t.-c. 22., 24., 28., 31. §§. 1880: XXXVII. t.-c. 25. §. 2. bek. A gyámság és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvények az atyai hatalom megszüntetését és felfüggesztését tárgyazó intézkedései, a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénynyel ellentétben nem állván, érintetlenül maradnak.