Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

10 Vállalkozási szerződés. a kész műnek a munkaadó részére való átvételéből erednek, a vállalkozóra csak akkor hárulnak át, lia a szerződő felek eziránt egyértelműen megegyeztek, ellenkező esetben pedig az ily természetű kiadások a munkaadó terhére esnek. (G. 184/1904.) Dt. 3. f. XXVII. 216. A vállalkozó a vállalat elnyerése végett saját érdekében önként teljesített előmunkálatok díjazására külön kikötés nélkül nem tarthat igényt, (C. 83/1911.) Gr. XIII. 398. Ugyanígy (P. VI. 3745/1935.) Gr. XXIX. 817., (P. II. 5602/ 1938.) Gr. XXXII. 749., (P. II. 3286/1139.) Gr. XXXIII. 780. Általános jogszabály az, hogy valamely felállítandó telepnek tervezési költségei eltérő kikötés hiányában az ajánlati versenyben résztvett ajánlattevőt terhelik; nem tekinthető eltérő kikötésnek a már elkészített és elküldött költségvetés nyomtatott szövegében foglalt egyoldalú nyilatkozat; nem állapítja meg a díjazási kötelezettséget az sem, hogy alperes módosításokat kívánt. (C. 560/1911.) 3. A vállalkozó kötelezettségei, szavatossága, a) Késedelem. Ha az építő magát valamely építkezésnek bizonyos határidőre leendő befejezésére kötelezi, a kikötött határidő meg nem tartása esetén kártérítéssel csak az építkezés teljes befejeztének időpontjáig számított időszakra s nem addig az időpontig tartozik, midőn a hatóság által az épített házbar való lakhatási engedély megadatott, (Lfi. 2317/1876.) Ha az elvállalt munkának pontos időben való teljesítése kötbér kikötésével van biztosítva és nem történik a pontos időben, de a munka kifogás nélkül átvétetett, úgy a kötbér nem követelhető. (C. 8502/1893.) Ha a vállalkozó az elvállalt munka teljesítésével késedelmes, a megrendelő az ö költségén maga gondoskodhatik a hiány elhárításáról. (P. IV. 7458/1930.) Grill XXV. 725. b) Egyéb szerződésszegések. A vállalkozó a hibásan végzett munka összes következményeit viselni tartozik, ami nem egyedül a hiányok helyreállítására, hanem egyúttal arra is kiterjed, hogy a hiányos munka által előállott kárt megtérítse. Abból, hogy a vele szerződő felet is gondatlanság terheli a kár elhárítására és < sökkentésére alkalmas intézkedések elmulasztása miatt, nem a vállalkozó kártérítési kötelezettségének megszűnése, hanem esetleg csak az következhetnék, hogy a kár egy része a másik félre hárul. (G. 447/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 20.