Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Társaság. 189 t.-c. 40. §-a alapján többen közösen kapnak rendes járati időhöz kötött gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási (társaskocsi) ipar gyakorlására engedélyt, belső viszonyukat olyképen szabályozhassák, hogy az egyik engedélyestárs nem vesz részt az üzletvitelben, az azzal járó kiadások és bevételek őt nem illetik, hanem a többi engedélyestársat, akik viszont ennek ellenében neki bizonyos meghatározott összegű járandóságot biztosítanak és megtérítik neki az üzem céljára átengedett gépkocsi ellenértékét is. (P. IV. 5843/1932. Gr. XXVII. 681.) A személyes gyógyszertári jogosítvány magánjogi ügylet tárgya nem lehet és így annak hasznosítása céljából társasági szerződés nem létesíthető. (P. IV. 2254/1939. Gr.' XXXIII. 786.) 2. Ügyvitel, képviselet. A bíróság abból, hogy a haszonbérlő társak az üzletvilágban társas név alatt szerepeltek, álltak üzleti összeköttetésben, s csak az egyik tag létesítette az ügyleteket, amelyek a többi részes tiltakozása nélkül és azok nyilvánvaló tudtával bonyolítattak le, megállapította, hogy ezen tag az üzletkezeléssel megbízott társtag szerepét tölötte be és hogy ezen magánjogi társulásban is áll az a jogszabály, hogy az ily üzletkezelő társtagnak jogköre külön meghatalmazás nélkül is kiterjed mindama cselekményekre, amelyek a betöltött ügykörrel rendszerint járnak. Dt. 4. f. V. 103. Magánjogi társasúgnál abban az esetben, ha a társaság képviseletéről külön megállapodás nincs, joghatályos nyilatkozattételhez a társaság valamennyi tagjának hozzájárulása szükséges. (P. VIII. 76211917.) PHT. 518., MD. XI. 189. 3. A társaság megszűnése. A társasági kötelékből kilépő tagtárs jutaléka a közönséges magánjog szabályai szerint természetben, tehát a be nem hajtott társasági követelés arányos részének átengedésével elégítendő ki. (1901. április 10. 114/1901.) Dt. 3. f. XX. 60. A társaságból egy tagnak kizárása a szerződés lényeges feltételeinek nem teljesítése folytán és akkor foghat helyt, ha valamelyik tag a vagyona feletti rendelkezési jogát, vagy a benne helyezett bizalmat időközben elvesztett, a társaság más szerződési megállapodás hiányában, belügyeinek, vagyonának kezelésében, ha a társasági tagok között más megállapodás nem létesült, rendszerint szótöbbséggel határoz. (C. 111/913.) Gr. XVI. 841. A szerződési társas viszony megszüntetésére a szerződés nem teljesítése egymagában jogos okul nem szolgálhat, ha a