Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

150 Megbízás nélküli ügyvitel. ha a beavatkozással az volt a célja, hogy az ügy uráról közvetlenül fenyegető veszélyt hárítson el. 1639. §. Korlátoltan cselekvőképes ügyvivő az ügyvitel alapján csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint felelős, hacsak törvényes képviselője az ügyvitelhez hozzá nem járult. 1640. §. Ha helyén volt a beavatkozás, az ügyvivő az ügy ellátására fordított költségének megtérítését az ügy urától megbízottként követelheti. Ugyanez áll, ha az ügy ura az ügyvitel elvállalását jóváhagyja. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, és az ügy ura az ügyvitel elvállalását nem hogyta jóvá, az ügyvivő csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint követelheti az ügy urától az ügy ellátására fordított költségének megtérítését. 1641. §. Az ügyvivőnek nincs megtérítési követelése az ügy ura ellen, ha az ügyet azzal a szándékkal látja el, hogy megtérítésre nem tart számot. Ezt a szándékot, ha valaki tartást nyújt egyenes ágon rokonának, ez utóbbi javára vélelmezni kell. 1642. §. Az az ügyvivő, aki az ügyre fordított költségének megtérítését követelheti, egyúttal megfelelő díjat követelhet az ügyvitel körében tett olyan szolgálatokért, amelyeket külön kikötés nélkül is díjazni szoktak. A díj mennyisége, ha hatósági díjszabás nem határozza meg, a helyi szokás szerbit igazodik; ha ilyen sincs, a díjat méltányosság szerint kell megállapítani. 1643. §. Ha az ügyvivő az ügy urának személyében tévedett, az ügyvitel alapján vele szemben az van jogosítva és kötelezve, akit az ügy valóban illet. 1644. §. Ha valaki másnak tartozását ügyvivőként sajátjából kiegyenlíti, ezen az alapon támasztható megtérítési követelése önállóan évül el, kivéve, ha a beavatkozás nem volt helyén és az ügy ura az ügyvitel elvállalását jóvá nem hagyta, amely esetben az alaptalan gazdagodás viszszatérítésének szabályai szerint érvényesíthető követelése a kiegyenlített követelésre meghatározott elévülési idő alatt, és ha ez a kiegyenlítéskor már folyamatban van, a befejezéshez még hátralevő idő alatt évül eh