Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Megbízás nélküli ügyvitel. 151 1645. §. A megbízás nélküli ügyvitel szabályai nem állanak arra, aki abban a feltevésben lát el idegen ügyet, hogy az a saját ügye. Ha valaki tudva, hogy nincs joga hozzá, idegen ügyet sajátjaként lát el, az ügy ura a megbízás nélküli ügyvitelből folyó jogokat (1634—1639. §.) érvényesítheti ellene; az ügy ellátója viszont csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint követelheti tőle az ügy ellátására fordított költségének megtérítését és ezt is csak akkor, ha az ügy ura a jogát ellene érvényesíti. Ugyanez áll megfelelően akkor is, ha valaki másnak neve alatt a maga részére köt jogügyletet. 1646. §. Aki másnak életét menti meg vagy más súlyos veszélyt hárít el róla, maga pedig a mentésnél testi épségében vagy egészségében kárt szenved, a megmentetttől megfelelő jutalmat követelhet, kivéve ha a veszélyt maga idézte elő vagy a mentésre kötelezve volt. A jutalmat a bíróság az eset körülményeinek, különösen a veszély és a kár nagységának s a felek vagyoni viszonyainak figyelembevételével méltányosság szerint állapítja meg. A megmentett nem kötelezhető jutalom fizetésére, ha ezzel önmagának vagy azoknak a személyeknek megélhetését veszélyeztetné, akiknek eltartásáról törvény szerint gondoskodni köteles. Ha a mentő a mentésnél életét vesztette, a jutalmat örökösei javára kell megítélni azoknak a tartási kötelezettségeknek figyelembevételével, amelyek őt terhelték. II. Élő jog. 1. Az ügyvitel fogalma. 2. Az ügyvivő kötelességei. 3. Az ügyvivő jogai. 4. Elévülés. 1. Az ügyvitel fogalma. Oly egyén, ki másnak tulajdonát képező dolgot a tulajdonos beleegyezése nélkül, habár annak tudtával, gondviselés végett saját házához visz, megbízás nélküli ügyvivőnek lévén tekintendő s mint ilyen, a cselekményei vagy mulasztásai ál-