Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

140 Megbízás. tásnak az utóbbi által ajánlott módjával a harmadik félre nem sikerült az őt terhelő joghátrányt áthárítani. (P. VI. 916/1935. Gr. XXVIII. 654.) e) Az ügyvéd díjazása. Az 1874:XXXIV. t.-c. 54. §-ára való tekintettel abban a kérdésben, hogy az ügyvéd a reá bízott ügyben díjazását és kiadásainak megtérítését kitől követelheti, az a döntő és irányadó, hogy az ügyvéd kit képviselt, vagyis kinek nevében és meghatalmazása alapján jár el; következéskép az ügyvéd díja és kiadása iránt nem származtathat követelési jogot az ellen, aki a megbízó féltől érvényesítés végett átvett követeléseknek esetleg tulajdonosa, vagy akinek az ügyvéd eljárása esetleg előnyére szolgált. (C. 437/1901.) Abban az esetben, amidőn az ügyvéd megbízó jávai a jutalom iránt eleve megegyezik, a kikötött jutalomdíj, ellenkező kikötés hiányában, annak a munkadíjnak és időveszteség kárpótlásának is helyébe lép, melyet az ügyvéd a nyert megbízás alapján az előleges egyezkedés nem léte esetében követelhet. (228211905.) PHT. 152. A díjlevélben az a kikötés foglaltatik, hogy az ügyvédet 5000 korona munkadíj csak az esetben illeti meg. ha a folyamatba teendő per „megnyeretik vagy kibékíttetik", •vagyis ha a perben a megbízó alperesre kedvező bírói ítélet hozatik, vagy egyezség jön létre. Az elsőbíróság elutasító határozatot hozott, mert turpis causát látott fennforogni, a kir. tábla úgy találta, hogy a pernyerés feltétele kikötése szerencseszerződés jellegével bír, ennélfogva felperes eme feltételre való tekintettel, csak aránylagos összegben marasztalható. A m. kir. Curia kimondotta, hogy alperes jogosítva volt a képviseletében a felperes által beadott keresetet viszHzavonni és ha e jogával élt, az nem szolgálhat a felperesnek alapul a kifejezetten csak pernyertesség vagy egyezség esetére kikötött munkadíjköveteléséhez és csak a kereset visszavonásáig teljesített ügyvédi munkadíjat és költséget állapította meg. (Ó. 6638/1905.) A hitelezők végrehajtóbizottsága elnökét, ki ügyvéd volt, kiküldötte, hogy az elhalt gyárosok családjával a végrehajtóbizottság által megállapított feltételek mellett kösse meg a szerződést. Az ügyvéd ezen megbízásnak nem tett azonnal eleget, hanem előbb a gyárosok özvegyeivel szemben dijlevelet, illetve ennek aláírását kívánta biztosítani s e célból az özvegyek környezete előtt, a való tényállás tudatos elhallgatásával, oly sötét színekkel festette le a gyár rendezésének ügyét, hogy ez a színezés a jelenvoltakban azt a meggyőződést keltette, hogy a helyzetnek egyedüli ura a felpe-