Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Megbízás. 141 res és amennyiben a díjazás iránt vele meg nem állapodnak, a csőd elkerülhetetlen. Ezen erkölcsi nyomás hatása alatt az özvegyek környezete a díjlevél aláírását tanácsolta ezeknek, akik erre azt alá is írták. A bíróság az ügyvédnek a kikötött jutalomdíj iránti keresetét elutasította és az iratoknak a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, mert az ügyvéd ezek szerint a díjlevelet alperesnek megtévesztésével eszközölte ki. (C. 3189/1906.) Oly esetben, amikor az ügyvédi munkának, mint egységes egésznek elvégzése megállapítható, de ez a munkálat nem olyan természetű, amely a tevékenységnek csak külső megnyilvánulása szempontjából, csakis tételről-tételre lenne értékelhető: a tevékenység az egyes mozzanatok mindegyikének külön perrendszerü bizonyítása nélkül is egységesen értékeíve, átalányösszeggel díjazandó. (C. 735/1913.) Gr. XVI. 837. Midőn a fél az ügyvédjének a per rendes viteléhez nem tartozó eljárásra külön utasítást ad és egyidejűleg a költségek fedezésére pénzt is ad át, azt kell vélelmezni, hogy a külön utasítás foganatosításával felmerülő összes kiadások és ügyvédi munkadíjak teljes fedezetéül adatott. (C. 738/1913.) Gr. XVI. 839. A megbízás elvállalásában jóhiszeműen eljáró ügyvéd munkájának szokásos díját és kiadásainak megtérítését a megbízás érvénytelensége esetében is követelheti. (P. VI. 6962/1920.) MD. XVII. 103. Az 1874:XXXIV. t.-c. 54. §-ának az a rendelkezése, hogy az ügyvédi jutalomdíjra vonatkozó előleges megállapodás érvényéhez okirat szükséges, nem magyarázható akként, hogy a törvény az ily ügylet érvényességéhez teljes bizonyító erővel bíró okiratot kívánna. (C. 2510/1921.) Mj. Dt, III. 84. Az ügyvédi honorárium bírói megállapításának akként kell történnie, hogy az az ügyvéd illő honoráriumát képezze és annak szolgáltatásával a megbízó fél a kifejtett ügyvédi ténykedésnek megfelelő ellenértéket nyújtson. A korona vásárló erejéhez mért átértékeléssel a tényleges gazdasági helyzetnek megfelelően megállapított magasabb díjszabást figyelmen kívül hagyó díj megállapításával az ügyvédnek érdemben hozott eljárásai kellőkép nem honoráítatnak. (C. 1492/1923.) M. Tára V. 42. Az ügyvédi díj megállapításánál figyelembe veendő ugyan a félnek az ügyvédi megbízáshoz fűződő vagyoni érdeke, azonban ez nem jelenti azt, hogy az ügyvédi munka pusztán vagy túlnyomóan ezen az alapon értékeltessék. Elsősorban figyelembe veendő az ügyvéd által végzett munka belső értéke s a reá fordított szellemi erő, és az idő, melyet (a munka teljesítése igénybe vett — figyelembe veendő az eredmény is. A fél vagyoni érdekének méltatásánál pedig, az