Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Megbízás. 139 igazolta, hogy a birtoklás kezdetéről és az elévülés bekövetkezésének időpontjáról az ügyvédet előlegesen értesítette. Kimondatott, hogy e nélkül az ügyvédet az által, hogy a keresetlevelet a megbízás vétele után két hónap múlva adta be, olyan szándékos és vétkes gondatlanságból okozott mulasztás nem terheli, amely miatt a felperesnek az 1874:XXXIV. t.-c. 71. §-a szerint felelősséggel tartoznék. (2216/1903.) Dt. 3. f. XXIV. 169. Az ügyvéd teljes kártérítéssel csak akkor és csak azért a kárért tartozik, amelyet hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által okozott és amennyiben ez a kár törvényszerű jogorvoslattal már el nem hárítható. A kártérítés csak akkor ítélhető meg, ha a kár elhárítása céljából a törvény által megengedett jogorvoslatok kimeríttettek és ennek dacára az ügwéd mulasztása által okozott kár nem volt elhárítható. (P. I. 4202/1911.) MD. VI. 111. Az ügyvédnek az ügyvédi rendtartás (1874:XXXIV. t-c.) 71. §-án alapuló kártérítési felelőssége nemcsak megbízó ügyfelével szemben áll fenn. Az idézett §. szövege szerint „az ügyvéd teljes kártérítéssel tartozik azon kárért, melyet hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek okozott", tehát nyilvánvalóan annak is, aki nem az Ő ügyfele. (M. Tára II. 93.) Az Ügyvédi Rendtartás 72. §-ának alkalmazásában a tudomásrajutás után akkor is fennforog, ha a tudomásszerzés a megkívánt gondosság kifejtése mellett fölvehető. (P. VI. 5324/1928.) MD. XXIII. 85. Az ügyvédet téves vélemény adása alapján nem terheli kártérítési kötelezettség, ha őt a tévedésben szándékos vagy vétkesen gondatlan cselekvés vagy mulasztás nem terheli, s ha az nincsen valamely jogszabállyal világos és összeférhetetlen ellentétben. (P. VI. 6139/1930.) MD. XXV. 155. Egymagában az a körülmény, hogy az ügyvéd az eljárási költségek tekintetében az őt illető végrehajtási joggal él, nem ad az ellenfélnek jogalapot arra, hogy az ítélet megváltoztatása esetén a kifizetett költségek visszatérítését a felet képviselő ügyvédtől követelhesse vissza. (P. V. 6708/1930.) MD. XXIV. 148. Az Ügyvédi Rendtartás 71. §-át nem lehet alkalmazni az olyan esetre, amidőn az ügyvéd eljárása csak az okira,t értelmezésére adott jogi vélemény nyilvánításából áll. (P. VI. 226/1931.) MD. XXIV. 122. Az, aki jogi képviselőjének jogi közreműködését harmadik személyekkel szemben törvény szerint keletkező és ál tala is felismert felelősségének a meghiúsítása céljából vette igénybe, nem támaszthat a jogi képviselőjével szemben jogszerűen kártérítési igényt azon az alapon, hogy a lebonyolí-