Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Alkuszi szerződés. 101 nem tartoznak a feladatai közé s ha ezeket szakismeretfolytán a vevő megbízásából mégis elvégzi s ezekért a mérnök és építész egyesület díjszabása szerinti díjazásban részcsül, ebből az okból az ezektől a munkálatoktól független közvetítési díj iránti igényétől el nem üthető. De a közvetítési díjra való igény azzal sem tekinthető kiegyenlítettnek, ha a vevő a közvetítőt utóbb állandó alkalmazásába fogadja, erről csak akkor lehet szó, ha az alkalmazás kifejezetten a közv títési díjak kielégítése fejében történt, vagy ha alkalmaztatása ellenében a jogosult az igényéről kifejezetten lemondott. (P. VII. 4640/1933. Gr. XXVII. 674.) b) Az ügylet feltétlen létrejötte, A közben járási díj követeléséhez az szükséges, hogy az az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a közbenjárónak minden irányban állandó tevékenységével, d< valóban létrejöjjön és pedig úgy, hogy azt az ügyletet az, aki a közbenjárási dijat szerződésileg lekötötte, a létesült ügylet módozatainál fogva mindenesetre a maga javára valóban érvényesíthesse is; szükséges pedig ez a K. T. 534. és 546. §§-ainak hasonló kérdésben kifejezett rendelkezései szerint és azért, mert a közbenjárási díjak lekötése kétoldalú szerződé* és vagyoni előnyben részesítésre vonatkozó igéret és így annak a díjnak ellenértékének és a dolog természeténél fogva vagyoni ellenértékének kell lenni; ez pedig csak az) a vagyoni előny lehet, ami arra, aki a közbenjárási díjat szerződésileg lekötötte, esetleg azáltal háromolhat, hogy az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozott, valóban létrejővén, ezt az ügyletet ennek módozatainál fogva a maga javára mindenesetre valóban érvényesítheti. (C/334/1899.) Eltérő megállapodás hiányában még a kikötött közvetítési díj is csak a közvetített ügylet létrejötte esetében jár és minthogy kölcsönügylet létrejöttnek csak akkor tekinthető, ha a hitelező a kölcsönt kiadta, és az adós a kölcsön értél megkapta, a közvetítő a közvetítési díjat a kölcsönt fel nem vett féltől még akkor sem követelheti, ha a kölcsön fel nem vétele pusztán ennek tényére vezethető vissza. (Bpesti kir. tábla.) Dt. 3. f. XXVI. 1. Bírói gyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a közv ütőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési díjra jogos igénye van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozza és a felek között a szerződés megköttetik. (I. G. 570/1901.) Dt. 3. f. XXII. 63. Vétel esetében a közvetítő tevékenysége rendszerint csak arra terjed ki, hogy a venni szándékozónak a vétel tárgyát s az eladót megjelölje és a feleket összehozza s mihelyt ezt a