Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
102 Alkuszi szerződés. tevékenységét kimerítette, és a vételi ügylet valóban létrejön, megbízójától a közvetítési díj követelésére igényt nyer. (Bpesti tábla I. G. 184/1906.) Dt. 4. f. VI. 152. Hasonlóan: Dt. 4. f. V. 159. A közvetítési díj csak akkor jár, ha nemcsak, hogy a közvetítő összehozza a venni szándékozót az eladóval, hanem az ilyen vevővel a vételi szerződés meg is köttetik és az eladó abban a tekintetben, hogy a közvetítő részéről hozott venni szándékozókkal a szerződést melv okból nem kötötte meg, felelni nem tartozik. (C. 357/1906.) Ha kiköttetett, hogy a közvetítési díj akkor fizetendő, amikor a szerződés jogerejüvé válik, azaz, ha mindkét félre nézve egyaránt kötelezővé lesz: akkor, ha a felek a feltételesen kötött szerződéstől közösen elállanak. a közvetítési díj nem követelhető. (P. VII. 567/1912.) MP. VI. 206. Alkuszdíj nem követelhető ha a közvetített ügylet- halasztó feltételtől függött és ez be nem következett. (C. 1359/ 1919.) Mj. Pt. XIII. 77. Abban az esetben ha valamely jogügyletnek jogérvényes létrejöttéhez a fennálló jogszabályok értelmében bizonyos alakiság (Írásbeliség) szükséges, akkor ennek az alaki előfeltételnek hiányában, az illető jogügylet semmiféle vonatkozásban jogérvényesen nem létesülhetett. Az írásba nem foglalt ingatlan, adásvételi ügylet után tehát az ügynököt jutalék nem illeti me°\ (P. VII. 665/1936.) J. H. X. 831., JHMP. IV. 586. old. c) Oksági kapcsolat. Közbenjárási díj csak az esetben jár, ha bebizonyíttatik, hogy a szerződés létrejöttét a közbenjárás eredményezte. (C. 5060/1885.) Felperest keresetével feltétlenül azért kellett elutasítani, mert eltekintve azon eskü által beigazolható körülménytől, hogy alperes felperest megbízta-e a keresetben említett ház vételének közvetítésével, felperes nem igazolta azt, hogy a kérdéses ház vételét valóban közvetítette, illetve, hogy oly ténykedést kifejtett, melyért díjazását jogosan követelhetné; mert az e tekintetben kihallgatott egyetlen tanú csak azt igazolja, hogy felperes két ízben megkérdezte tőle, hogy eladó-e a háza. Maga ez a körülmény pedig, eltekintve attól, hogy a -z>Tződés ezen kérdezősködések után évekre s attól függetlenül jött létre, nem tekinthető oly ténykedésnek, melyért a kereseti összeg mint ügyvédi vagy közbenjárási díj megítélhető lett volna; miért is felperest elutasítani kellett, (C. 386/ 1895.) Az ingatlan eladásának közvetítésével megbízott alkusz rendszerint már akkor jogosított a kikötött alkusz díjat meg-