Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

98 Alkuszi szerződés. A vétel közvetítésének lényege abból áll hogy a közvetítő az eladni szándékozónak vevőt, a venni szándékozónak pedig eladót megnevez, illetve vételre alkalmas tárgyat megjelöl s így lehetővé teszi, ami különben nem sikerült volna, hogy az eladó vevőre, illetve a vevő eladóra, vagyis neki megfelelő eladó birtokra talál. Mihelyt tehát felperes az alperesnek, ki birtokot vásárolni kívánt és e miatt felpereshez fordult, oly birtokot jelölt meg, amelynek eladó minőségéről alperes azelőtt tudomásul nem bírt és alperes a megjelölés folytán a birtok tulajdonosát felkeresve, vele vételi szerződésre lépett, felperes a közvetítési díjat követelni jogosult még abban az esetben is, ha alperes a megnevezés, illetve megjelölés után, mellőzve felperes további közbenjárását, a tulajdonossal közvetlen érintkezésbe lépett és a birtokot megvette. (C. 1219/1895.) Vétel esetében a közvetítő tevékenysége rendszerint csak arra terjed ki, hogy a venni szándékozónak a vétel tárgyát s az eladót megjelölje és a feleket összehozza s mihelyt ezt a tevékenységét kimerítette és a vételi ügylet valóban létrejön, megbízójától a közvetítési díj követelésére igénvt nyer. (Bp. T. 184/1906.) Az ingatlan eladásával megbízott ügynök közvetítési díjat jogosan követelhet, ha az eladót és vevőt összehozva, azok közt az adásvételi szerződés létrejön. Ez megtörtént, mert a felperes által hozott vevő alperessel az eladás tárgyát képező ingatlanra, joghatályos adásvételi szerződést kötött. Nem szolgálhat a közvetítési díj fizetésének megtagadására az a körülmény, hogy az ideiglenesnek mondott szerződéstől a vevő kötbér fizetése ellenében visszaléphetett és tényleg viszsza is lépett, mert a visszalépési jog gyakorolhatás feltételének szerződéses kikötése csak az adás-vétel iránt szerződő felek jogviszonyára bír befolyással, de a visszalépési jog gyakorlásával a szerződés utólagos hatálytalanítása a már befejezett ügynöki ténykedés alapján követelhető díjazásra befolyással nincs. (C. 5043/1908. Gr. XII. 1459.) Az eladás közvetítésére vonatkozó tevékenység a megbízóval szemben az ügynök részéről csak akkor kezdődik, amikor az ügynök vevőt talál és azt bemutatja; a vevő keresésére vonatkozó, vagyis a közvetítést előkészítő cselekmény tehát a megbízóval szemben közvetítési tevékenységnek nem minősíthető. (C. 5136/1912. Gr. XVI. 833.) Ha valaki ingatlanforgalmi közvetítésnél valamely 0. F. B.-engedélyes ügynök neve alatt jár el, ez az eljárásra a törvénv által megkívánt engedélv hiányát nem pótolja. (P. VII. 7íi2Ő/1929.) Grill XXIV. 678. Kereskedő által üzleti körében más részére végzett ügyletekért követelhető díjra nézve l. az 1875:XXXVIL t.-c. 284. §-ánah 1. bek., a hitel jogi részben.)